Nem terveztem, hogy megmutatom a karácsonyfánkat, de idén annyira nem trendire sikerült (ellentétben a tavalyival), hogy a hecc kedvéért mégis megteszem.

Tavaly sírva ugyan, de behódolt a család a fejlövésemnek, hogy kizárólag türkiz, arany és gyöngyház színű díszekkel díszítse a fánkat a Jézuska, de idén megkegyelmzetem nekik, és felengedtem mindent a fára, annál is inkább, mert Ali baba miatt nagyjából 1 óránk volt az egész műveletre, attól a mozzanattól kezdve, hogy felhozatjuk a Jézuskával a pincéből a karácsonyi dekoros dobozokat, befaragtatjuk vele a fát a talpába, azzal bezárólag, hogy minden fontosabb és strapabíróbb tárgyon lóg valami a nappaliban és a 2 gyerekszobában és még világít is.
Megoldottuk, lett amilyen, lett, de a miénk...

Na jó, ez a nyitókép végül is megfelel a 2010-es trendnek és Alex azt is a lelkemre kötötte, hogy említsem meg, hogy az angyalt Ő csinálta az oviban.

A többi kép viszont már koránt sem trendi, de legalább a minőségük rossz.

Mindent felhajigáltunk Alexszel a fára, mert megértettük vele, hogy a Jézuska időzavarba került sajnos és most nekünk kell besegítenünk, különben idén nem lesz szép díszes karácsonyfánk. Nagyon lelkes volt. Pepe alig bírt leállítani minket, hogy az utolsó 30-40 darab díszt is fel ne tegyük a fára. 
Ez a fotelekkel és a puffokkal tarkított kép a fa babamentesített változatát mutatja.

Ez pedig egy félhomályos teljes pompázatos karácsonyfát ábrázoló kép babamentesítés nélkül, amely Ali baba egyik délutáni szunyája alatt készült. Hogy miért nem végre egy rendes fényképezőt hozott a Jézuska, azt mondjuk nem értem. Létezik olyan, hogy az ember fényképezői az idő múlásával szürke hályogot kapnak és csupa színtelen, fénytelen, kontraszttalan, siralmas képet gyártanak, hogy még a telefon is élvezhetőbb képeket gyárt?

Egy szempontból nem bántam, hogy idén nem trendi lett a fánk, így ugyanis feltehettem a kedvenc tündérkéimet is. Én többek között miattuk várom a Karácsonyt.

Ő a másik tündérke. Háttérben pár 10 évvel ezelőtti sötétkék céges karifa dísz is látható. Mondom, mindent feltettünk, amit találtunk!

A kedvenc gömbdíszem pedig ezen a képen látható. Az ezüst-arany-mattüveg kockás dísz az.

Van 1-2 ruhaipari ihletettségű dekorációs elem is.

A teríték idén gyorsba ment. Nagyjából 5-10 perc alatt készült a terítés, a dekor és a csomagolás. Rekord időt futottam. Ráadásul a csomipapír újrahasznosított. Ha nagyobb tárgyakat kapunk és elég sima marad a papír, akkor több kisebb ajándékot gond nélkül belecsomagolhatunk, majd miután ezeket is kibontották és már végképp használhatatlanok a csomagolóanyagok, minden s mindenki mehet a 6 kukánk valamelyikébe papír, műanyag vagy fém társaik mellé.

A fél perces dekorprojektek egyik remeke Pepe részéről.

Az ajándékozás már évek óta nálunk a gyerekekre korlátozódik és nekünk is csak azért hoznak szolid ajándékot a vendégek, mert nagyon-nagyon finom, sokfogásos ebédet tálalunk fel nekik. Bár bevallom, ilyen praktikus ajándékokat már rég kaptunk. Személyes kedvencem a virágcsokorként kapott chili köteg. Alex személyes kedvence a gofri és minilekvár kombó lett. Talán csak az Anna, Peti és Gergő könyveknek örült jobban.

Még egy esti hangulatkép a kivilágított fáról.

És végül egy felülnézeti kép a nappali fenyőfás sarkáról, a görögtűz szerű fényfüzérekkel díszített hídról.