A keddi napon igen sok minden történt az átépítésen. Egyrészt most már nagyon fel kell pörögjenek az események, hogy rövid időn belül költözhető legyen a lakás, másrészt pedig szűk egy hétig nem voltam, így a dokumentálással is elmaradtam, ezért a sok kép, amit ma mutatok majd. (A látványterveket itt találjátok.)
1. Kint járt a DUALGLASS embere és méretet vett a szép nagy fürdőszoba tükörről, illetve annak helyéről. Sajnos kiderült, hogy a mozaik, ami a tükör alatt lesz túl kicsi vastagsággal bír, ezért a felette lévő szakaszt vissza kell csiszolni, hogy síkba kerülhessen a mozaik és a tükör. Sajnos nem találtam rá embert, aki ezt megtegye, így a burkolók helyett (levonulás előtt jó lett volna, ha levédik a munkájukat) levédtem a csempét impregnált takaró papírral, hogy másnap nekieshessek majd egy spaklival. Megkapirgáltuk, nem lesz haladós a történet. A letakarás előtt próbáltam felmosni, de elég esélytelen volt...
2. A fürdőszobában még annyi történt, hogy a bal oldalra felkerült a középső perforált gipszkarton darab. Ezen keresztül szellőzik is a cirkó és szerelőnyílásnak is elegendő. Sajnos mögötte még nincs glettelve és festve a fal, de a kartonosok csak ma vannak, így elkészítették a dobozt és a festő majd lecsavarozza és vissza, miután elkészült.
3. A légkondisok szerelőfészkeit szögletesítették a villanyos kollégák, hogy könnyebb legyen majd befoltozni. Ezen kívül variáltak valamit a hűtőközeggel és a nyomással is, de ezt nem tudtam követni. :-)
4. Megérkezett az első olyan kolléga is, aki pár laza mozdulattal kérés nélkül besörözött és becigizett a lakásba. Mikor egy hét távollét után megérkeztem, a bemutatkozás utáni mondatom kulturáltan csak annyi volt, hogy ezentúl az udvaron hódoljon fertelmes szokásainak és azonnal szedje fel a földről a csikkeit is. Ez egy nem dohányzó család nem dohányzó otthona és egyébként is a munkahelyeken tilos most már dohányozni, és ez most itt egy munkahely kérem szépen.
5. A festő úrral próbáltunk törtfehéret kikeverni. Ő belehajított fél pasztilla feketét a vödörbe, bár én megelégedtem volna egy körömnyivel is. A falra festettünk fehér és "törtfehér" mintát is. A végeredmény önmagáért beszél, egy pöttyet szürke lett a fehér festék mellett. Ezentúl ez a szürke kerül másik 3 fehér festékes vödörbe harmadolás után.
6. A gipszkartonosok pár molekulát még levéstek az "exvasbetonboltívből", így 25 cm-re jön le a doboz kartonozás után. Gondolkodtunk a tulajdonosokkal álmennyezet ki-be ugráson, de most itt nem akartunk semmi áltrendi dolgot, így az egyszerű álmennyezet mellett döntöttünk végül süllyesztett lámpákkal. A doboz eleje, homloklapja fával lesz burkolva, mint mellette az előszobaszekrény, így szándékosnak fog tűnni a szükségmegoldás. Az álmennyezet elmegy egészen hátra, a gardróbba is, így ott egy nagyobb, szélesebb 2 toló ajtós szekrény lehet majd, aminek jobb oldali, 80 cm-es darabja egy teljes alakos tükör lesz.
7. A bordákat úgy helyeztük el, hogy a lámpákat be lehessen tenni a helyükre gond nélkül. Még a villany nincs odahúzva, de ami késik, nem múlik. Egész csinos lett a végeredmény, amit mms-ben elküldtem Apukának, ahonnan pozitív visszajelzés jött. Este pedig otthon összefutottunk Anyukával, akinek a fotót mutattam meg és ő is igen örült a végeredménynek. Megnyugodhattam tiszta erőből.
8. Aminek viszont már nem tudtunk örülni: Macsali Zsolttól délután kölcsönkaptam egy laminált munkalap katalógust, de egy szín sem tetszett sem nekem, sem Anyukának. Azért hazavitte Apukához a katalógust, de az ő szeme sem ragyogott fel egyik mintánál sem sajnos. Holnap ez a téma még folytatódni fog, mert munkalap kell, ez nem kérdés.
9. A gombos fal továbbra is készül és készül és készül... Semmiképp sem szeretnénk, hogy az illesztések látszódjanak, így egymást követik a csiszolások, fújások, csiszolások, fújások...
10. A festő úr gondolt egy nagyot és mivel a radiátorok mögött is illik kifesteni, így leszerelte őket egy laza mozdulattal. Mikor leemelte a készülékeket, ronda fekete cucc folyt ki belőlük. A gépész, aki most nem tudott segítségünkre sietni, telefonon navigált. A fekete trutymó állítólag tök normális. A kioldódó acél okozza. Azért egy átmosást csinál majd felszerelésnél, beköltözés előtt. Amikor meg nem fekete szmötyi folyt a radiátorokból, akkor víz a csövekből és vagy odaért a kolléga a vödrökkel vagy nem. Reméljük ebből nem lesz gond és hamar megszárad minden, mert jövő héten padloponoznánk és letennénk ragasztva a fapadlót.
11. Az egyik korábbi posztban emlegetett nappali mennyezeti tőcsavarokból a hozzánk legközelebbit egyszer már majdnem sikerült lenyesni onnan, de beletört a flex és fejbe somta a festőt, így ma komoly álarccal állt neki befejezni a műveletet. A másik kettő ott marad, a lépcső faburkolatát futtatjuk majd rájuk.
12. És ha már flexeltünk, akkor nekiestünk a konyhai szellőzőcsőnek is, hogy teljesen falsíkban legyen, szebben körbefesthessük és a szellőzőrács se álljon majd el.
13. Továbbá a festők tovább vakoltak és gletteltek és vakoltak és gletteltek...
14. A gyerekszobában helyére került végre az új légkondik konzolja is.
Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!
A bevezető részt itt olvashatod:
Egy budapesti lakás újragondolása
A többi nap eseményeit pedig itt:
