2011. május 4-7. között Magyarország rendezte az Európai Építészpolitikai Fórum (EFAP) soron következő nemzetközi konferenciáját. A konferencián 25 terv került bemutatásra a különteremben, mely tervek a Szervezőbizottság által kiírt pályázatra beérkezett munkákból kerültek ki. Ez a pályázat elkerülte a figyelmemet, de legnagyobb meglepetésemre a szervezők közül Finta Sándor (Kortárs Építészeti Központ) elküldte nekem a pályázati kiírást Rácz Jolán (a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal nemzetközi referense) kérésére, aki az Építészfórumon találkozott a tervemmel. A Hulladékhasznosító Kompozit Manufaktúra minden szempontból megfelelt az EFAP főbb témáinak (innováció és fenntarthatóság), ezért a Szervezőbizottság be is választotta a legjobb 25 közé, ennek köszönhetően meghívottként vehettem részt az EFAP rendezvényein. A konferencián való kiállítás óriási megtiszteltetést jelent számomra, ráadásul olyan politikusokkal és építészekkel is beszélgethettem, akikkel egyébként lehet, hogy sosem lett volna alkalmam.
"A félévente az Európai Unió Tanácsának elnökségét adó országban tartott EFAP konferencia fórumot és folyamatos információcserét biztosít az építészetpolitikáról folyó párbeszédnek. Bemutatja a már elfogadott nemzeti, helyenként városi építészetpolitikákat, ezek megalkotásának és végrehajtásának gyakorlatát, eredményeit, elősegítve ezzel a nemzeti építészetpolitikák létrejöttét és működését.
A konferencia lehetőséget nyújt arra, hogy a rendező ország európai dimenzióban irányítsa rá a figyelmet a számára, tágabb régiója illetve az egész európai térség számára fontos témákra, globalizált világunk közös, urbanisztikai, építészeti megoldást is igénylő problémáira.
A budapesti program három témát ölelt fel: Európa és Magyarország építészetpolitikája, a Duna és a víz valamint az innováció és a fenntarthatóság. A konferenciára az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői mellett a területrendezés, településtervezés, építészet, tájépítészet tág területéről várta a nemzetközi és hazai szakmapolitikusokat, szakmai, kulturális és oktatási intézmények képviselőit és természetesen a szakmagyakorlókat.
- Szervező / Felelős minisztérium: Belügyminisztérium, Magyar Építész Kamara, Magyar Építőművészek Szövetsége, Kortárs Építészeti Központ, Európai Építészpolitikai Fórum (EFAP)
- Hely: Újvárosháza Díszterem
- Cím: 1056 Budapest, Váci utca 62-64."
A rendezvénysorozat megnyitója a FUGA-ban volt egy csodálatos kiállítással egybekötve, ahol a magyar borászatok épületei kerültek bemutatásra, többek között Kis Péter díjnyertes épülete is, melyet korábban már bemutattam a blogon.
Nyitóbeszéd borkóstolással.
A megnyitón alkalmam volt beszélgetni Szaló Péterrel (Belügyminisztérium helyettes államtitkár), Finta Sándornak és Rácz Jolánnak is személyesen mondhattam köszönetet, amiért felfedezték diplomamunkám értékeit. Bachmann Bálinttal (a Pécsi Tudományegyetem dékánja) hosszabban is elbeszélgettem, mert egyrészt ott volt a diplomám zsűrizésén (5-ösre értékelte), másrészt ha minden simán megy, akkor Pepe hozzá fog járni építészképzésre szeptembertől. Mikor Bálinttal beszélgettem Fegyverneky Sándor (volt Országos Főépítész) jött oda hozzánk és gratulált hozzá, hogy tervem a legjobb, bemutatásra érdemes 25 terv közé került. Végül pedig többen megdicsérték dizájnerhez illő megjelenésemet. Ez külön jól esett.
Nagyon szép este volt, minek is ragozzam. :)
Az est egyik apróbb technikai érdekessége volt a horizontális képsor, amely az ajtóval együtt nyílt.
Igazi ínyencségeket tettek ki a vendégeknek.
Másnap a konferenciára látogattam el az Újvárosházába. Itt került kiállításra a diplomatervem tablója is.
Az épület már kívülről is sokat sejtetett, de mégis megdöbbentem, hogy micsoda gyönyörűség fogadott bent, a lépcsőházban.
A 25 terv a Konferencia melletti kis teremben foglalt helyet. A szünetekben itt folyt az evés-ivás-beszélgetés.
A bal szélső az én tervem.
Mivel a konferencia nemzetközi volt, így magyarul és angolul is felkerültek a főbb információk a tablókra és a kísérőtablókra.
A SZÖVEG:
Koncepció leírás: Diplomamunkámhoz olyan témát kerestem, amely felhívja a figyelmet az újrahasznosítás és a megújuló energiaforrások fontosságára. A hulladékhasznosító kompozit manufaktúra egyedi és kisszériás kompozit bútorok, tárgyak és homlokzatburkoló lapok gyártásával foglalkozik. A különlegessége az, hogy a hordozóréteg üvegszál helyett újrahasznosított textilhulladék, amelyet látható módon használnak fel, így a kézimunka mellett azok textúrája és színei is biztosítják a termékek abszolút egyediségét. A tömegformálásban a kubusokkal arra tettem kísérletet, hogy az épület alkalmazkodjon a gyártástechnológiai fázisokhoz, míg a funkció a minták révén az épületre is kivetül.
Funkcionális leírás: A terv legfontosabb célja a hulladékhasznosítás, melynek során az értéktelen szemétből értékes egyedi tárgyakat állítanak elő. Az így keletkező anyagi haszon a hulladékkezelés egyéb területeire csoportosítható át. Az épületüzemeltetés is környezetbarát. A szükséges hőenergiát hőszivattyú és napkollektor állítja elő. A telek adottságai ideálisak napelemek telepítésére, az uralkodó szélviszonyok pedig a szélenergia hasznosításra, így a felhasznált elektromos energia is megújuló forrásokból biztosítható, a felesleg a hálózatba táplálható, ahonnan szükség esetén visszavehető. A hővisszanyerő szellőztetés az épület alatti csőrendszerben előtemperált levegővel történik.
Mitől okos: Az épület kubusokra tagolásával és az üvegfolyosók közbeiktatásával a csarnoképület átláthatóvá válik, így a mindenhonnan beözönlő fény, valamint a környező erdő látványa által kellemesebb, természetesebb munkakörnyezet jön létre. A kiszolgáló kubusok konzolos kialakításával a lejtős terepadottságokat állítottam a design szolgálatába. Az épület monolitvázas, a falazatok és a tető könnyített acélvázas csarnokszerkezet. Ez lehetővé teszi a kompozitlapok átszellőztetett burkolatként való alkalmazását, így az üzem helyben legyárthatja saját homlokzatát, melyek cseréjével az arculatot trendváltásokkor, vagy valamilyen esemény alkalmával aktualizálni lehet.
Pillanatfelvétel az egyik kávészünetben.
A konferencia annyira lenyűgözte a külföldieket is, hogy minden felszólaló külföldi politikus és építész is megemlítette, hogy ilyen szép épületben még nem tartottak EFAP-ot. Én magam sem tudtam betelni vele.
És végül egy apró érdekesség: a mosdó csempéje. Igazi szépség!
