d e ! s i g n

hnadesignstudio's professional blog

works

Mai házunk az Egyesült Államokban Vermontban található, és Rick Joy tervei alapján készült. Egy csodálatosan egyszerű farmház a hegyek között, egy kis tó partján, amely akár giccses is lehetett volna. Hogy mégsem lett, az az építész zseniális arányérzékének és a feladat iránti alázatának köszönhető.

Rick Joy főként a sivatagban épített vert falú, lapos tetős, modern házairól lett ismert, melyek építését ő kezdte el a 90-es években. Megbízója azért őt választotta mégis tonnányi szakirodalom áttanulmányozása után, mert lenyűgözte építészeti találékonysága és szerette volna látni, hogy egy teljesen más környezetben hogyan érvényesül a kreativitása. Talán ő sem gondolta akkor, hogy Joy mekkora váltással fog előállni.

Bár Joy állítja, hogy nem egy általános, mindenre ráhúzható formában gondolkodik, mégis nagyon sok modernista építészt megdöbbentett, hogy egy modernnek szánt házra nem lapos, vagy félnyeregtetőt tervezett, hanem széles, magas nyeregtetőt. Joy ugyanis egy oromfalas épületet tervezett, mely sokkal inkább a 70-es évek építészetére emlékeztetett.

Ha utóbb azt firtatták, hogy hogyan születhet egy modernista építész kezéből egy ilyen terv, akkor egyszerűen azt válaszolta: "That's what you do here - Itt ezt csináljuk."
Nos, azt gondolom, sorozatom egyik fontos eszmei mondanivalóját is összefoglalta ezzel a velős válasszal.

Ezért lett a mai cikk mottója: a hely szelleme, avagy genius loci.

Ez az ősidők óta ismert hatás - melyet bármikor megtapasztalhatunk például turistaként évszázados-évezredes városokban, épületekben, vagy egyszerűen csak egy-egy tájon kóborolva - nagyon fontos az építészetben.

Ha egy épület teljesen figyelmen kívül hagyja a városszövetet, vagy a környező tájat, akkor nagyon könnyen idegenné válhat. Ez persze nem feltétlenül baj, ha éppen ez volt a cél. Van amikor éppen erre van szükség, s ha az épület értékesnek bizonyul, akkor idővel az emberek is megszeretik, és a városkép szerves részévé válik, sőt iránymutatóvá is válhat. Én azt tartom fontosnak, hogy egy épület a hely szellemét ne sértse, s hogy ez tömegformálásban, a helyi anyagok használatában, a tér kialakításában, vagy egyszerűen csak egy-egy tájelem érintetlenül hagyásában nyilvánul meg, az már más kérdés. Földes Lászlónak például van olyan háza, ahol három oldalról bekerítve az épülettel egy belső udvart alakított ki, csak azért, hogy megmentsen egy diófát.

Ha valaki kicsit jobban elmélyed Joy munkáiban, akkor rájön, hogy tulajdonképpen őt mindig is a genius loci vezérelte, így már könnyebben értelmezhető ez az óriási formai váltás tőle. A sivatagban ottani anyagból épített az ottani hely szellemében, itt pedig a hegyvidék ihlette az épület megformálásában és az anyagválasztásban.

Az anyagok

Kicsit gondolkodtam, hogy melyik anyagcsoportba soroljam ezt a házat, hiszen mind a fa, mind a kő markánsan jelen van, mivel azonban az épület tömegét, illetve kontúrját elsősorban a zsindelyborítás határozza meg, a beltérben pedig a fa lambéria dominál, ezért lett a ház a FA reprezentánsa.

A ZSINDELYEZÉS az ősi építési technikák közé tartozik. Európában csak a középkortól kezdve kezdtek áttérni a pala, vagy cserép fedésre a kisebb tűzveszély miatt, azonban a fában gazdag északi területeken még a 19. században is meghatározó volt, míg a nagy tömegű, iparosított gyártás miatt Észak-Amerikában mind a mai napig elterjedt anyag, melyhez leginkább vörös cédrust használnak. A zsindely lényegében hasítással és/vagy fűrészeléssel előállított deszkadarab, melyeket átlapolva helyeznek egymásra és szegeléssel rögzítenek az alátétdeszkázathoz. A hasítással készült zsindelyek tartósabbak voltak, mivel a szálszerkezetük nem sérült. A két technikai előnyeinek ötvözésére alkalmazták a vegyes megoldást, amikor a külső oldalon hasítással, a belső oldalon fűrészeléssel alakították ki a zsindelyt. A felszegezett zsindelyek az eső hatására összedagadtak, így alakult ki a teljes vízzárás. A zsindelyt nem csak a tetőre, hanem réteges (könnyűszerkezetes, vázszerkezetes, szendvicsfalas) épületeknél a homlokzat védelmére is gyakran használták/használják. Bizonyos vidékeken még a szegeléshez is fát használtak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Túrterebesen ma is eredeti állapotában áll az 1700-as években épült református templom haranglába, melyben minden deszkát faszegekkel rögzítettek, a gerendákat, oszlopokat pedig fakötéssel, csapolással rögzítették.

A rakott KŐFALAKAT előszeretettel használták vegyes szerkezetben vázszerkezetes épületek egyes részeinél, főleg statikai megerősítés céljából. Ehhez a szállítás nehézsége miatt leginkább a helyben, vagy a közelben kitermelt követ használták. A nagyobb kövek közé általában kisebbek kerülnek, ezekkel könnyebb kiegyengetni az eltéréseket. A köveket szárazon is rakták, de igazán tartós falakat habarcsba rakott kőből tudtak építeni. A kőnek hátrányos tulajdonsága, hogy nem jó hőszigetelő, ugyanakkor a hőtároló képessége a tömegénél fogva nagy.

A ház

A ház tömegformálásában a Vermont környékén jellemző farmházakra utal. Ennek, valamint a külső borításként alkalmazott cédrus zsindelynek, és a rakott kő oromfalaknak köszönhetően olyan, mintha mindig is itt állt volna. Tiszteli a hagyományokat és nem idegen anyagokkal akar modernné válni.

Az épület modernsége és Joy kreativitása, a terek kialakításánál, a szerkezeteknél teljesedik ki. A modern jelleget külsőre a hatalmas ablakok adják, melyek a tetőre is felkúszva csodálatos módon hozzák be a természetet a házba.
Ha jobban megnézzük az épületet, azért észrevehetünk egyéb - a hagyományoktól eltérő - változásokat is, melyeket azonban Joy nem öncélúan alkalmazott. Hiányoznak az ereszek, ezeket ugyanis a falsíkon belül oldotta meg. Indoklása szerint a meleg falon belül nem alakulnak ki jégtorlaszok. A másik változás az, hogy a bejáratot az épület oldaláról az oromfalra helyezte. Ennek az az oka, hogy itt nincsenek a lakók kitéve annak a veszélynek, hogy a tetőről lecsúszó hó a nyakukba zúdul, és jégcsapok sem esnek rájuk. Ezek az apróságnak tűnő dolgok is mutatják, hogy Joy mennyire alkalmazkodik a helyhez, az adottságokhoz, az időjárás következményeihez.

Fantasztikus kőfotelek a teraszon.

Este tüzet is lehet rakni, hogy annak melegénél csodálhassák a tájat.

Az egyik legnagyszerűbb részlet. A bejárati ajtó egy kis beugró mögé van rejtve. A bejárat így olyan, mintha ezer éve ott állna.

Az épület belsejében a TÉR a kulcsszó. Az ilyen nagy fesztávolságú tetők általában nagyon komoly szerkezetet igényelnek, fogópárok, kötőgerendák, támaszok, oszlopok seregét, melyek látszószerkezetként nagyon látványosak, de a tér átláthatóságát mindenképpen rontják. (Viszont milyen jók játszótérnek! Gyerekkoromban de sokat játszottam nagyapám hasonló formájú csűrjében. Milyen jó volt a mászókötelek, hinták, gyűrűk rengetegében légtornászkodni, majd leugrani az alsó gerendákról a sarokban felhalmozott szalmabálákra...) Rick Joy a falak és a tető szerkezeti favázának teljes kiváltásával oldotta meg a tér akadálytalan átláthatóságát. A bonyolult faszerkezet helyett acél I gerendákból tervezett tartórendszert, melyek közé hőszigetelt szerkezeti panelek kerültek. A szendvicsszerkezet külső borítása a már említett cédrus zsindely, belülről pedig fenyődeszkákkal fedték el a paneleket. A legnagyobb belmagasság így 6,6 méter lett.

Gépészet

Joy munkáiban nagy figyelmet fordít a környezettudatosságra is. A ház melletti forrás-táplálta tóba kis vízi erőművet tervezett, mely a geotermikus rendszer működtetéséhez szükséges áramot biztosítja, így az épületek klimatizálását lényegében ingyen, a tó, mint energiaforrás segítségével oldották meg.

Belső terek

A robbantott ábrán a főépület szerkezete látható.

Az alaprajzi elrendezés felettébb érdekes, hiszen a főépület egészen hosszú, majd 45 méteres, melyben a funkciók lineárisan kaptak helyet. Az épület elejében található a konyha/étkező/nappali együttes, majd a lépcső, ezt követően pedig az épület egyik oldalán futó folyosóról nyílik három hálószoba, végül az épület leghátsó részében van a szülő háló a fürdővel.

A ház igazából egy épület együttes, hiszen a kétszintes főépület mellé szögben elfordítva áll egy második épület is. Ez a kikapcsolódás helyszíne egy olyan teremmel, mely zenei próbateremnek, beltéri kosárlabdapályának, vagy bulihelyszínnek is használható. (Hejj, ha nagyapám csűrje még meglenne, Alex és Alibaba is hogy tudná élvezni...) Az épület ezen fele mindkét szintet elfoglalja. A másik felében alul vannak a tárolóhelyiségek, illetve a garázs, míg az emeleten kaptak helyet a vendégszobák és dolgozószoba.

A karcsú fém tartószerkezet fantasztikus térélményt biztosít.

Az óriási ablakon ömlik be a fény, miközben a természet teljes szépségét csodálhatják a bent lévők.

A tartóoszlopok közé szerelt polcokra könyvektől a dísztárgyakig bármi kerülhet. Az ablaknál olvasni is lehet.

Az erdő szinte bejön a nappaliba. Szerencsés esetben akár szarvast, vagy vaddisznót is láthatnak a lakók.

A kőfal meghatározza a nappalitér hangulatát. A kandalló olyan, mintha a középkor óta ott lenne.

A folyosó sem haszontalan tér.

Az olvasó "sarok", háttérben a tanulószoba.

Tanulószoba a fényben a folyosó belső oldalán.

A hálószoba szabadon álló káddal.

A ház legkülönlegesebb eleme a kádcsapokkal "díszített" kőtömb.

Fényárban úszó zuhanyzó.

Végül a melléképület dühöngő része.

A fotókról

Az épületek fotósairól általában méltatlanul kevés szó esik, de most különösen fontosnak tartom kiemelni, hogy a képeket a ház tulajdonosa, Paul Palandjian készítette. Azért fontos ez, mert azt hiszem minden képről érezni lehet azt, amit a ház jelent számára. Azt, hogy ez az Ő HÁZA, együtt él vele, azonosul szívvel-lélekkel.

Remélem egyetértetek velem, hogy egy nagyszerűen sikerült házat mutattam be ma nektek, amelyben a hagyományok magától értetődő természetességgel olvadnak össze a modern megoldásokkal.
Ennél a háznál igazán elmondható, hogy a lényeg a részletekben van. Ott, a tökéletesen kidolgozott, apró részletekben rejlik a modern építészet, és a hely szelleme.

Forrás 1,2

[divider_dashed]

Továbbra is nagyon várjuk a kommenteket, és ha tetszik a ház, ne habozzatok lájkolni, megosztani!
A borokra, még mindig bárki esélyes, aki a sorozat cikkeinél hozzászól és lájkolja a hna design studiot a facebookon!
Részletek az egyik előző bejegyzés végén itt. :)

A sorozat részei: 1,2,3,4,5,6,7

Ha tetszett a bejegyzés, csatlakozz a hna design Facebook táborához itt, hogy minden új cikkünkről és munkánkról értesülhess!

"/>
süti beállítások módosítása