A ma este folyamán oly mértékben hatása alá kerültem az RTL klub-on most indult X faktor tehetségkutató versenyen induló Takács Nikolas-nak (valami utánozhatatlan csoda volt, amit a hangjával művelt), hogy mindenképp valami X-eset szerettem volna feltenni.
Sajnos semmi említésre érdemeset nem találtam egyelőre, de keresgélés közben ráakadtam a holland dizájner, Bauke Knottnerus honlapjára és leszedegettem azt a pár képet, amit ott találtam.
Mindig is imádtam a kötött cuccokat. Régebben már feltettem egy post-ot kötött bútorokról és most végre ráleltem az általa tervezett kötött szőnyegekre, ülőalkalmatossáokra, csomókra és még extraként pár jópofa bútorra, függönyre és porcelánra is. Egyszerűen nem tudok kikerülni a skandináv dizájnerek hatása alól. Lehet ott valami a levegőben, hogy ennyi jópofa dolog születik ott...
Művei óriási kötőtűkkel készülnek, bár szerintem teljesen felesleges kifejleszteni akkora tűket, ami ehhez kell, mert erről az jut eszembe, hogy amikor még pici lányka voltam, és szerettem volna kötni tanulni, de nem tudtam hol is kezdjek hozzá, akkor a nagypapám azt mondta, hogy mielőtt meghalt a nagymamám ő sokat figyelte, ahogyan kötöget. Ugyan tűvel nem tudná utánacsinálni, de anélkül megpróbálja. Sikerült is neki azonnal, kézzel láncszemeket fabrikált, majd szépen sorban áthurkolta a láncszemeken a fonalat egyik hurokról a másikra haladva, minden sor végén megfordítva a kezében lévő szó szoros értelemben vett kézi munkáját és mikor már elkészült vagy jó 5 cm-rel, átadta nekem, hogy folytassam. Én folytattam is és boldog voltam, hogy ilyen ügyes vagyok, hogy 6 évesen a (most 91, akkor) 68 éves nagypapám megtanított erre engem. Sosem felejtem el! Jó darabig kötőtű nélkül kötöttem a babáimnak a kis cuccokat, mígnem egyszer egy osztálytársam anyukája megtanított tűvel kötni, amit hazaérve el is felejtettem persze, de végül addig variáltam otthon, míg beletanultam a dologba és hát persze tűvel azért sokkal haladósabb volt a dolog.
Na de ekkora tűvel azért elég nehéz lehet boldogulni, főleg egyedül...
Félelmetes a kötött anyagoknak az a tulajdonsága, hogy még ekkora méretben is pöndörödik a sima kötés.
Magasfényű polikarbamid székei merész színeket, állatformákat és állatmintákat öltenek.
Függönye fotónyomattal készült. A szoba már önmagában is tökéletes példája a skandináv szobaremekeknek, de ezzel a függönnyel kiegészülve még briliánsabb.
Porcelánjai pedig az agyag égetése közben bekövetkező zsugorodásra és repedezésre "játszanak rá" fokozva azt szándékosan rontottnak kinéző darabokat létrehozva.
Ezeket a tárgyakat nevezem én ultramodern rusztiknak.