Tegnap jött el a napja az átépítésnek, amikor úgy tűnhetett, hogy nem előre haladunk, hanem visszafelé, viszont a végcél érdekében muszáj volt meglépnünk a hidegburkolatos részek födém betonig való visszabontását, hiszen lobogott az egész. Elvileg megtaláltuk a lehető legjobb (és sajnos nem legolcsóbb) megoldást, de erről bővebben a bejegyzésben. Az átalakítás látványterveit itt találjátok.
1. Ahogy ígértem, lefotóztam a kilyukasztott wc hátfalat. Az antracit, csillámos fugás mozaik csempére már találtam is egy dögös matt króm szellőző rácsot, ami a körülményekhez képest a legkevésbé rondít bele majd az összképbe.
2. A falpanel szépen halad. A körvonalakon is betömték a réseket. Miután megszáradt, jó alaposan átfújták sűrített levegővel, hogy a sok por lekerüljön róla. A panelekhez egyenesen a falpanelek gyártója jött el, hogy betanítsa a többieket, hogyan kell a találkozási pontokat becsiszolni, hiszen ez az első ilyen fal az országban. A csiszolgatásra holnap kerül sor.
3. Majd a falpanelekkel együtt érkezett lámpákat méretre vágtuk és beépítésre kerültek a fürdőszoba faltól falig érő tükre fölé. Egyszerű gipszkarton fogadó szerkezetet kellett neki építeni és beépítés után gipszkartonnal kellett eltakarni.
4. A túloldali csőtakaró, átszellőztetett dobozt is elkészítették a fiúk. persze mindezt fürdőszobába való, páraálló gipszkartonokból. A szerkezetet nem vártam végig, de nem is zártuk le, mert a villanyszerelőnek és a festőnek még mögé kell majd nyúlnia, hiszen csak rács lesz előtte, nem lesz teljesen zárt. A cirkónak muszáj a szellőzését megoldani.
5. Aztán jött a rémálom az Elm utcában és megkezdődött a hidegburkolat felszedése misung ágyazattal egyetemben. Voltak részek, ahol vésni kellett, de a nagyobb részét egyszerűen csákánnyal fel lehetett húzni. Rémes állapotban volt. Most a MAPEI Topcem Pronto anyagával fogjuk a szintet újra létrehozni. Elvileg gyorsan köt és 4 nap alatt víztelenedik. Reméljük igazak a legendák, mert ezt szombaton leteszik, vasárnaptól pedig újra dolgoznak rajta és bő egy hét múlva már a fapadló is ráragasztódik. Bontás után lábszár középig jártunk a törmelékben és 2 fiú hordta le a konténerbe órákon keresztül a sittet, de végül elkészültek. A púpokat még levésték, vizes seprűvel felsepertek, így nem fulladtunk meg mi többiek. Meg persze ők sem.
6. A tegnap kibontott hátsó boltív vitte magával a 6 cm vastag válaszfalat is és majdnem a villanyos kötődobozt is, de végül az megúszta. Ma ezt is vissza kellene pótoljuk, mert erre nehéz lenne festeni... A festő bácsi elszaladt megnézni, mi a helyzet, hogy állunk és ha már ott járt, megnézte, hogy miként válik el a nagyszerű fűrészporos a faltól. Ezzel szerencsénk lesz úgy tűnik. Nem volt valami ragaszkodó. És még valamit megnéztünk, ha már így összefutottunk. A födém oly mértékben nem téglalap alakú, hogy a lefotózott falban 3 cm van míg elérünk A-ból B-be, így neki ezt is függőbe kell majd hoznia, hogy a lépcsőházi üveg szép párhuzamos lehessen mind a fallal, mind pedig a lépcsővel.
7. legvégül pedig az asztalossal beszéltük át töviről hegyire a bútorokat, hiszen itt minden egyes bútor a mi terveink alapján fog elkészülni. A konyhában a mikro és a sütő neccesen fog elférni, de kicsit megkapirgáltuk egy kalapáccsal a ferde falat és úgy néz ki, be fogunk férni a magasságba, mélységbe a gépekkel.
Ha tetszett a bejegyzés, holnap is tarts velem!
A bevezető részt itt olvashatod:
Egy budapesti lakás újragondolása
A többi nap eseményeit pedig itt:
