Kevesen tudják rólam, de volt pár év, mikor számomra is ez volt a sport. Nyilván a következő képeken látható mászóterem saját szépségére is felfigyeltem volna, hiszen nem kevés kedvenc belsőépítészeti elememet sorakoztatták fel a falon, de azért az is egy plusz adalék volt a felsóhajtáshoz, hogy annak idején és is gyűrtem a falakat. Persze nem ilyen szépeket...

Egyértelműen nem kezdeném el újra űzni ezt a sportot 2 kisgyerek mellett, de azért a Decathlonban így is elcsábulok néha és felvetem magam a falra, ha nincs tele gyerekekkel. Ezen a mászófalon meg aztán össze-vissza másznék, mint pók a falon, ha a szomszéd utcában, vagy a házunkban lenne. Remélem nemsokára nálunk is kibővül a mászóvár valami szerényebb kivitelűvel.

Ez a gyönyörűséges terem egyébként az Illoiha edzőtermek egyike Japánban. 2006-ban épült és a cég azon törekvése, hogy itt is, mint minden más termükben valami különlegeset alkossanak, azt hiszem sikerült.

Komód és kalitka mint lépés, tükör és trófea, mint fogás...mmm, nagyon finom. Főleg ezekben a színekben. A történetet csak egy dolog árnyékolja be. Ezek a képek nyilván a megnyitás előtt készültek és valószínűleg a marketingest meg a pénzügyest mászatták fel nejlonharisnyában és utcai cipőben a falra. Sehol egy kötél, egy biztosítás, egy szivacs, amire huppanhatnak, egy koszfolt, gumicsík, vagy fehér magnéziapor a falon... Hát azért a dolog ennyire nem egyszerű, persze mint kép így korrekt, bár én azért kis kis maciruhás japánokat küldtem volna inkább fel a falra a fotó kedvéért.

Gyönyörű, nemde?

De.

A hecc kedvéért rákerestem a néhai mászótermemre (tényleg néhai, hiszen a Vertigo sok éve leégett), de komolyan mondom nektek, ennyi és ehhez hasonló, amit találtam.
Van egy pici különbség, azt gondolom, de biztos csak azért, mert a Vertigót sokan és sokszor használtuk. Szinte mindig tumultus volt a köteleknél. Jó kis hely volt az tele fiatalokkal. Alakultak a barátságok, szerelmek. Nemigen fordultak meg ott 35 fölötti családapák és családanyák, főleg nem belsőépítészek. Ez többnyire a fiatalabb korosztály kedvenc sportja, azoké, akiknek a vállát még nem nyomja a felelősség, a család, maximum jó esetben a tanulás súlya.

Akik komolyabban érdekel ez a sport, most jöjjön velem és nézzük tovább a képeket!

Hány fajtája is van a mászásnak?

1. falmászás beltérben

2. falmászás a szabadban

3. sziklamászás

4. jégmászás

5. épületmászás

6. mászás a kissrácunk szobájában, ha már nem használja a krétafalát

Most következzen egy rövid összefoglaló, hogy mire is lesz szükségünk, ha lemegyünk valamelyik hazai mászóterembe.
Persze a legtöbb helyen bérelni is lehet ezeket a felszereléseket, de azért ezeknek egy idő után tud rendes szaga lenni, szóval az emberek, ha rákapnak a dologra, viszonylag hamar összespórolják ezeknek a nem éppen legolcsóbb sportszereknek az árát.

Nagyon félősek vagy nagyon bátrak nem baj, ha sisakot is vesznek, bár én mászóteremben annyi sisakos mászót láttam, ahány sisakos ácsot tetőn.

Ami biztos, hogy kelleni fog, ha kötéllel mászunk: beülő.

Magnéziazsák kis izzadt kezeinken az utolsó ujjpercekhez, amik görcsösen fogják szorítani a pirinyó fogásokat, de a magnézia használatával legalább nem az izzadtságtól csúszunk le, hanem a fáradtságtól.

Mászócipő is kell. Tényleg így néz ki, ez nem valami ortopédcipő. Muszáj, hogy 2-3 számmal kisebb legyen a lábadnál, különben nem tudsz majd jól terhelni a lépésekre, ha nincs eléggé görcsben a lábad. Hogy fáj-e? Á, dehogy. Hogy büdös lesz-e ez a kis gumidarab? Á, dehogy.

Mászókötél. Na jó, ezt nem kell rögtön az elején megvenni, de aki imádja a magaslatot és nem szereti a mászóteremben biztosításokba előre beakasztgatott köteleket, hanem maga szereti beakasztgatni ahogy halad felfelé, annak előbb utóbb vennie kell, vagy úgy barátkozni, hogy az új havernak legyen. Ez ugyan is több tízezer Forint és időnként be is kell vizsgáltatni, nehogy valami baleset történjen. Az sincs ingyen.

És hát karabiner is kell. Kis aranyos biztosítóeszköz, ami azért jó, mert egész piciben is lehet kapni, és ha azt látod, hogy egy srácnak ilyen van a tolltartóján, táskáján, egyéb helyen, akkor 97%, hogy az illető mászó és jelezni kívánja a társadalom többi mászótagja felé hovatartozását.

Ezek pedig a biztosítások. Nem baj, ha nincs ilyened. Legyen az új havernak, vagy legyen a mászóteremben és akkor baj nem történhet. Nekem sem volt sosem.

Valahogy így néz ki a mászófalon a biztosítás. Ez speciel ikreknek is jó.

A tematika fonalát követve végül arról szeretnék pár szót írni, hogy hány fajtája van a mászótermi mászásnak.

1. Van egyszer a bulderezés. Ez azt jelenti, hogy 3-5 méter magas falakon, alattad szivaccsal vagy gumiszőnyeggel, kötél nélkül mászol és nem az a lényeg, hogy mennyit mászol, hanem hogy hogyan mászol. Ez a technika és minőség szerelmeseinek való. Én ezt a részét szerettem a legjobban. Látványos mászás, kis puffanás.

2. aztán van a traverzelés, ami azt jelenti, hogy inkább a mennyiség a lényeg, mint a minőség, de itt is széltében, hosszában mászol kötél nélkül szivacs vagy gumiszőnyeg felett, nem a felfelé törekvés a cél. Az ilyen falak lehetnek sokfélék: függőleges, ferde (visszahajló), és sarkos. Mondjuk pont mint bármely másik mászófalak.

3. És van a falmászás, a jó öreg klasszikus, amit azért találtak fel, hogy rossz időben a sziklamászóknak legyen hol edzeniük. Ez annyira népszerű lett, hogy manapság már egyre többen másznak, bárki, aki elmúlt másfél éves. Ráadásul most már a nagyobb versenyeket is inkább kültéri mászófalakra szervezik, mert így szabványosítható a fal és egyenrangúak lehetnek a verseny helyszínek.

Manapság egyre több tornateremben van mászófal, mert egyre többen vannak tisztában a mászásnak azon tulajdonságaival, hogy zsírt éget, szálkásít, kikapcsolja a nem mászással kapcsolatos gondolatokat, fejleszti koncentráló képességet, a mozgás koordinációt, sikerélményhez vezet, játékosan sikerül legyőzni félelmeinket és nem utolsó sorban jó móka.

A bejegyzés végére kigyűjtöttem pár szép beltéri és kültéri helyszínt falmászáshoz és sziklamászáshoz.

Mászótermek:

Félkész állapot, ami bármilyen kortárs enteriőrben vagy kiállítóteremben megállná a helyét.

Kész állapot mászó emberrel.

Kész állapot sok mászó emberel.

Bevallom, annak idején nem a magasság vonzott, hogy mászni kezdjek, hanem megirigyeltem ezeknek az embereknek a testét. Végül én is így néztem ki (bár előtte sem néztem ki rosszul), csak azért kellett abbahagyni, mert kínos volt, hogy nagyobb lett a hátam, mint Pepének. Na és persze erről a sportról azt is tudni kell, hogy az ember tenyere (akár a mászókázástól, erről is tudnék mesélni) kérges lesz, továbbá műkörömmel nem űzhető, kizárólag csutkára vágott körmökkel, én viszont imádom a hosszú, ápolt, lakkozott körmöket és a szép kezet. És a pasik is...

Viszont ha lány vagy, mindezek a feltételek nem zavarnak és szeretnél kis helyen sok jó pasit látni koncentráltan, akkor itt az idő, hogy felkeress egy mászótermet és kezd el építgetni a kapcsolataidat. Ide túlsúlyos pasik ritkán tévednek be, mert ők is tudják, hogy nagy hátsóval nehéz fent maradni és a pocak sem ideális, mert itt gyakran kell szorosan a falhoz lapulni. Mondjuk pont emiatt a csinos lányok is ritkák, mivel eleve ritkák, ha meg nem ritkák, akkor féltik a körmüket...

Egy másik félkész terem.

Végül ilyen lett. Hegyet imitál, színes és vidám. Biztos, hogy a gyerekek kedvence.

Ezt nevezik áthajló falnak. Én sosem szerettem. Nagggyon nehéz, ha ritkán vannak a fogások és általában természetesen ritkán vannak.

Ezt a termet pedig azért tettem be, mert általában szürke építőlemezt használnak a falakhoz, de itt fából hozták létre a felületet, így olyan lett a végeredmény, mint egy csodaszép skandináv vagy japán enteriőr.

Amit aztán elrontottak, de csúnyán. Én meghagytam volna az eredeti deszkákat (szálkamentes anyagból ez nem kivitelezhetetlen) és sima szürke fogásokat tettem volna rá. Nagyon modern lett volna. Szóljon valaki, ha ilyet kell neki tervezni, baromi szép építészeti feladat lenne!

Ha pedig vidám mászófalat szeretnénk, valami ilyen színben gondolkodnék.

Mondjuk sárga fogásokkal.

Ezek a klassz termek innen vannak.

Jöjjön, aminek jönnie kell. Ez pontosan az, amit soha, de soha nem csinálnék, mindegy mennyit ajánlanának fel érte...

Ez meg a másik őrület. Buildering komplett idiótáknak.

Ha valaki nem ismerné pókembert, bemutatom személyesen. A saját honlappal rendelkező Alain Robert már annyi rekordmagasságú épületet mászott meg, hogy a legtöbb ilyen épületnél már körözik és ugrásra készek, hogy megakadályozzák tervének véghezvitelében. Ha mégsem sikerül, odafent a rendőrség, mentők, tűzoltók és gondolom pszichiáterek várják. De Ő nem adja fel és bizony vannak olyan országok is, ahová meghívják mászni, például Dubaiba.

A kép innen van.

A kép innen van.

A zárókép innen van.

A látottak fényében ne gondoljátok, hogy bárkit is arra bíztatok, hogy kezdjen el mászni! Ez egy veszélyes üzem és míg másztam, pár társunkat elvesztettük kültéri mászás, vagy alpinkodás, egyéb baleset közben, de megfelelő körülmények között, kellő odafigyeléssel egy szép és érdekes része lehet az életünknek.