Tegnap megkért az egyik ügyfelünk, hogy szaladjak át megnézni, hol tartanak és ha tudok, segítsek neki felragasztani a vadi új falmatricákat a leendő hálószobába. Mivel nagyon szeretem az ilyesmit, ezért azonnal igent mondtam. Ma át is mentem, jól körülnéztem, kigyönyörködtem magam a tapétákban és a konyha üvegmozaikban, a tükörcsempében és a lámpatestekben, majd elkezdtük a falmatrica projektet.

Itt láthatjátok a még csupasz hálószoba falat.

Laptopon megnéztük a falmatricát egy létező enteriőr falán a forgalmazó cégnél  és azonnal feltűnt, hogy amit ügyfelem kapott postán, az nagyjából pont fele akkora. Először azt gondoltuk, hogy az egész ágy fölött át fog ívelni a matrica sásszerű leveleivel és szétrebbenő virágaival, de rá kellett jönnünk, hogy ez a matrica maximum a szoba jobb oldali falán lesz némi kis hangulati elem és jó esetben bekanyarodik az ágy jobb oldala fölé. Fejben kisakkoztuk, hogy helyezkedjenek el a falon, majd szépen odapróbáltuk a 3 részből álló együttest és amikor úgy éreztük, hogy sikerült optimálisan elrendezi őket, akkor a matrica fehér alátét papírját nagyon lassan és óvatosan lehúztuk az átlátszó nylonról. Mindeközben végig következetesen a nylon akart leválni a virágokról, de ezt persze nem szabad hagyni. Muszáj, hogy rajta maradjanak az alkatrészek, mert a nylonnal kifelé (matricával befelé) kell a falra illeszteni a virágokat a fehér papír nélkül. Jó tanács, hogy ahol erős szemcse vagy bármi más festési hiba, többlet van a falon, azt mindenképpen távolítsuk el, mielőtt a matricákat feltennénk, mert át fogják lyukasztani a matricát felsimításkor!

A folyamat mindenképpen két emberes, ha egy mód van rá, egyedül ne álljunk neki! Itt, a mi esetünkben ügyfelem tartotta el a faltól a matrica tetejét, míg én az alját illesztettem a szőnyeg lábazatának tetejéhez. A matricákról egyébként általában elmondható, hogy alulról felfelé simítva érdemes feltenni, hiszen általában alulról szoktak indulni ezek a minták. Mikor elkészültünk a nylon felragasztásával, az összes kis alkatrészt jó alaposan, papírtörlővel megdörzsöljük, majd lehúzzuk a nylont a virágokról nagyon lassan, óvatosan, nehogy a minták elszakadjanak vagy elnyúljanak. Majd mikor ezzel végeztünk, az arany matricákat még egyszer végig simogattuk papírtörlőn keresztül, hogy a falat össze ne koszoljuk.

Így nézett ki a matrica első, legnagyobb része feltéve.

Ugyanezt a folyamatot végigcsináltuk a minta középső részével is.

Majd az utolsó elemével is és el is készült a mű.

Ugye milyen szép lett?

Közeli fotók a surlófényben megcsillanó falmatricáról.

A folyamat nem bonyolult, de mindenképpen két emberes és igényel némi türelmet és szemmértéket is, de mindenképpen megéri belevágni, ha szeretnénk hasonló módon feldobni otthonunk valamelyik szegletét! Próbáljátok ki Ti is ezt a kellemes és látványos eredménnyel járó időtöltést!