A szerda jó nap az átépítésre.
Hogy milyen átépítésről is beszélek, azt csak az tudja, aki olvasta már az előző 14 részt (a bejegyzés végén megtalálod) és aki látta a lakás látványterveit (látványtervek itt).
Most pedig jöjjön a 15. rész.
1. Meglátogatott minket a parkettás a Triparkettől és szemrevételezte a helyszínt. Az aljzatbeton bár már lassan 2 hetes, még mindig picikét nedves, így a földszintet még hagyjuk száradni, de az emeleten minden a legnagyobb rendben. A laminált padló felszedése után könnyedén rá tudunk parkettázni a padloponozott aljzatra és elég kevés ragasztó kell majd a művelethez. Amint az emelet kész, végre lesz hova felhordani a lakásban rekedt holmikat és lesz hol lemosni őket.
2. felkerült a sokadik alapozó réteg a gombos falra, majd kikevertünk egy kellemes, okkerrel tört fehér színt, ezt fújtuk a falra fedőfestékként.
3. A hifi kábelek helye végre fotózható állapotba került. Eltűnt a sok cucc a környékéről. Azért még ki lesz vakolva az üreg. Gyári kábelcsatorna sajnos nem fért bele a 6 cm-es válaszfalba.
4. Az utolsó vésések is elkészültek a villanyosok keze által, új és jobb helyére került a termosztát is. Nincs több vésés, jöhet a vezetékezés.
5. Az ajtó felett éktelenkedő villanydoboz és riasztódoboz végre eltűnik szem elől. Bekerülnek majd az előszoba szekrény felső polcába.
6. A villanyos kollégák vezetékeit figyeltem hosszasan. Néztem, ahogy lecsipegetik a műanyagot a fémről, kötözgetik az összetartozó vezetékeket, húzgálják ketten kétfelől őket lyukból lyukba és rá kellett döbbenjek, hogy a legdizájnosabb mestert nézem a környéken. Figyeljétek meg, milyen jól passzol a kolléga pólója a létrájához és a vezetékeihez. Őrület! :-)
7. A maradék pár helyre is bekevertük a vésések visszajavításához szükséges anyagot. Végre a plafon kiállások lyukjai is betömődtek.
8. Szépül az új pengefal is. Az egyetlen újonnan épített falunk. A festő kolléga pedig a fotó kedvéért bábozott egyet a glettvasával. :-)
9. Végül a napom fénypontja következett. Miután levédtem a csempét előző délután, nekiálltam lekapargatni a csemperagasztót a falról, hogy a tükör síkba kerülhessen a mozaikkal, ha eljön az ideje.
Nem vagyok ám ilyen amorf élőben, csak a nagylátószög torzít, főleg a kép szélein.
2 óra alatt a harmadát tudtam lekaparni a csemperagasztónak. Holnap meg kell győzzek valakit, hogy fejezze be helyettem...
Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!
A bevezető részt itt olvashatod:
Egy budapesti lakás újragondolása
A többi nap eseményeit pedig itt: