d e ! s i g n

hnadesignstudio's professional blog

works

Ismét rendesen elmaradtam az átalakítós postok írásával, ezért megint kötegelve mutatom be az elmúlt időszak eseményeit. Ma következzen a vasárnap, hétfő, kedd. Aki pedig nem tudná, miről van szó, itt vagy a bejegyzés végén a sorozat többi részében megnézheti.

VASÁRNAP:

1. Telefonon értesítettek a tulajdonosok szombaton, hogy az emeleten lerakott padlóval valami nem stimmel. Gyakorlatilag nincs két egyforma szín, holott mi világos, homogén, modern hatású szürkés drapp padlót szerettünk volna, lehetőleg hosszanti erezettel és kevés görccsel. Ez meg ami érkezett, egy közepesen sötét, teljesen rusztikus padló, annak minden szépségével. Mikor kerestük az igazit, bementünk a Triparkettbe is, vittünk mintát, hogy mire gondoltunk, ők pedig azt ígérték, hogy jóval olcsóbban, mint a konkurencia (Max parketta, velük eddig sosem volt gond) Kahrs padlója, meg fogjuk kapni ugyanazt a színt és minőséget. Én sejtettem, hogy gond lesz, jeleztem, hogy vagy mégiscsak ki kellene gazdálkodni a drágábbat, vagy laminált padlóban kellene gondolkodni. A tulajdonos felhívta az aggályainkkal a Triparkettet, aki megnyugtatott minket, hogy bár igaz a hír, hogy ez a lap nem hazai gyártás lesz (amit tudtunk volna menet közben ellenőrizni), hanem kínai, de higgyük el, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. A tulajdonos sajnos elhitte, megrendelte a padlót, kifizettették vele az egészet előre, majd kiküldtek egy teljesen másik padlót akkor, mikor már az idő hiánya miatt nem tudtunk volna új szállítást kérni. A fapadlót lerakó emberke bevallotta, hogy ez sajnos rendszeres probléma a cégnél, mert ezzel a padlóval nem szoktak elégedettek lenni az ügyfelek, állandóak a panaszos bejelentések. De persze semmi nem történik az ügyekben. Sem a tulajdonos panaszlevelére, sem az enyémre nem válaszoltak a Triparkettben. Ezek után, szerintetek fogok még egyszer hozzájuk ügyfelet engedni? Ajánlani biztos nem fogom őket, és ha ők vetik fel, hogy náluk vásárolnának, akkor is aláíratok velük egy papírt, hogy csak saját felelősségre. Furcsa, hogy cégek még megengedhetik maguknak ezt a mentalitást még napjainkban is. Döbbenet!

Valami ilyesmit szerettünk volna:

Többféle színt kipróbáltunk. A jobb felső világos színt direkt nekünk készítette a Max parketta (Max city), ami csodálatos lett volna, de sajnos nem tudtuk volna megfizetni. Nem azért, mert a nm ár sok volt, hanem mert a fürdő és wc kivételével (ami összesen 5 nm), mindenhova fapadló került, tehát összességében nagyon sok felületet kellett beburkolnunk.

Ehhez képest az alábbi padlót kaptuk, amin igen nagyon felhúztam magam, ezért vasárnap fogtam a gyerekeket és megnéztem a saját szememmel (addig csak telefonnal készített fotókat láttam, amit emailben kaptam a tulajdonostól). Igen felháborodtam. Nem az volt a baj a padlóval, hogy nem szép, hanem az, hogy nem ezt kértük, nem ilyen stílusú lesz a lakás többi része, és hogy konkrétan senkit nem érdekelt a cégben ez az "apró kis" probléma. Ennyit a Triparkettről, továbbiakban igyekszem majd nem emlegetni őket. Minek kapjanak ingyen reklámot...

2. Az asztalos is hozott bútor mintákat. A hálószoba egyik frontját vitte el, de sajnos annak pont nagy volt a rozsda tartalma, így a 3 minta is eléggé rozsdás lett. Sajnos ezzel még futnunk kellett egy kört.

3. Megkezdődött a sötétszürke foltos díszfalak alapozása is, pedig az igazat megvallva akkor még nem volt olyan mintafestés, ami megnyugtató végeredményt ígért volna. Sebaj! Bátraké a szerencse. A srácaim minden esetre mindent megtettek a cél érdekében.

4. A lépcsőház lépcső fölé eső szakasza ki lett festve. Nagyon szépen árad a fény az alsó szintre.

5. A hálószoba díszfala is megkapta alapozását. Elég világosak az alapozófestékek, de reméljük a márvány glettünk sötétít majd rajta, mert az Anyuka azt kértre, hogy ha belép, sötét falat lásson.
Alapvetően pedig most már sok helyen 1-2 rétegben már ki van festve a lakás. Kezd normálisan kinézni.

6. A srácaim igen elégedettek voltak a "paplanfallal". :-)

Miután a gyerekek kifestegették magukat én pedig már mindent láttam, hazamentünk. Gondolkodtam a megoldáson. Nm tehetjük meg, hogy a sötét padlókat tesszük az ágy alá, a világosakat meg a látszó helyekre, mert akkor többet nem tudnák sem átrendezni a lakást, sem eladni. Legalábbis igen csökkent értékkel tudnának megszabadulni tőle a foltosan lerakott padló miatt. Ezért úgy döntöttünk, hogy a szülői háló és a gyermekszoba, meg a gardrób lesz sötét, és a többi a világosabb.

HÉTFŐ:

1. Reggel Szigetszentmiklóson kezdtem a MILESI-ben, és elhoztunk az asztalossal 20.000.-ért 4 darab famintát. Három tölgyet és egy pirosat, amivel a piros mosogatót szimuláljuk. A második képen látható két szürkésebből kértünk festésmintát.

2. A riasztós a hétvégén villanyosok által véletlenül elmetélt kábelét hegesztette össze a nap folyamán. A kötődoboz le lett vakolva és glettelve szombaton, így ott újra bontani kellett.

3. A múlt heti díszfal próbálkozásunk a félreeső falszakaszon túl világos lett. Mellétettem egy csempemaradékot, hogy nagyjából mihez kellene közelíteni. Megkezdődött a kísérletezés, keverés, kavarás, próbálkozás. Félelmetesen sokat világosodott teljes száradás után a márvány glett.

4. Folytatódtak a fehér falak mázolásai is. Még a kis szellőzőnk belsejét is kifestette a festő úr a konyhában. Festőnk most már egyedül dacolt az elemekkel egyébként. Állítólag miattam, mert a kollégájának első munkanapján kizavartam a cigijével. Mivel napi másfél dobozzal szív, így a főnöke úgy látta jobbnak, ha nem azt nézi, hogy egész nap le és fel szaladgál a kollégája, vagy hogy az elvonási tünetek miatt lefordul a létráról, hanem elkezdett másik embert keresni.

Most már naponta átlagosan másfél szakma van jelen, időnként ugrik csak be valaki befejezgetni ezt-azt. Nem kell 5 percenként kapkodnom a fejem mindenféle problémák miatt. Ennek ellenére persze sok még a teendő, és még mindig van pár dolog, amit le kell pontosítani a készre gyártás előtt.

KEDD:

1. A fapadlós kolléga szépen leburkolta az emeletet. Lestem minden mozdulatát. A padlót ragasztotta a dolgozóban és a folyosón. Azt a típust választotta, mely nem válik rideggé, mindig szépen együtt fog dolgozni rugalmasan a padlóval, legyen bármilyen hőmozgás a tetőtérben. A lépcsőnél túlfuttatta a burkolatot. Ezen a szakaszon majd az asztalos szabja méretre a padlót, amikor nekifuttatja a lépcső fa burkolatát.

2. A riasztós a kötődobozt nyitva hagyta, így csak körbe vakolni tudtuk, lehálózni nem. Megint nem tudjuk befejezni ezt a falszakaszt. De ami késik, nem múlik. reméljük legalábbis...

3. A BSA duo Kft. szépen sorba teszi fel a konzolokat, festő úr glettelget mögöttük és már néhány helyen a készülék is felkerült és le is lett védve.

4. A visszajavítások, levédések és újabb díszfal próbálkozások, szín összepróbálások következtek. Tényleg eszméletlen, hogy mennyit világosodik a márvány glett. Emiatt elég nehéz előre kikeverni a színt, mert konkrétan nem lehet tudni, milyen színű és mintájú lesz a végén. A megnyugtató a történetben, hogy bár én nem ilyen falat terveztem, de végül is egész érdekes és a tulajdonosoknak pedig rettentően bejön, hogy ennyire avantgárd.

5. Az átalakítás legszínesebb része is elérkezett végül. Méretre szabdaltuk a gyerekszoba tapétát és megterveztük a felrakását. Középről indulunk, két széle felé haladunk, oldalt levágjuk a felesleget, alul felül pedig a túllógó 9-9 cm-t.

5. Végül a mesterek kérésére fotóztam egy tejes dobozt, hogy ne csak sörös legyen a bejegyzésekben. :-)

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

"/>

Aprócska lemaradásban vagyok az átépítésünkkel kapcsolatban. (Aki nem tudná miről van szó, itt megnézheti.) A lemaradás miatt most egyszerre 2 napot pótolok be, mégpedig a csütörtököt és pénteket. Ugyan kevés szakma volt most jelen, de a változás ennek ellenére végre látványos.

CSÜTÖRTÖK:

1. A napot a Max cityben kezdtem. Mivel még mindig nem volt megrendelve munkalap sehonnan, egy utolsó erőtlen kísérletet tettem rá, hogy megnézzek egy "szerelempultot" a TH design üzletében. Álomszép Silestone munkapultról van szó, szürkés barnás antracit színű rengeteg helyes fémcsillanással. Aztán megkérdeztem az árát, ami pont 2x annyi, mint eddig a legdrágább befutó Technistone és számos akril felület, úgy mint Corian, Staron és társai.

2. Próbáltam ágytakarót is varratni a szülői hálóba, mert boltban ezüst színűt egyelőre nem találok, de az anyaggal, béléssel, hátlappal, varrással együtt egy takaró 50-60.000.- lett volna sajnos. Marad ez is álom.

3. Majd elmentem megnézni azt is, hogyan készülnek lámpatesteink. Egy nagy doboz világítós LED korongot pénteken meg is kaptunk, a többi lámpa folyamatban van, mint a mellékelt képek is mutatják. Az első képen az étkező lámpa, az utolsón a gyerek mennyezetiek, a középsőn az összes többi helyiség lámpái vannak.

4. Kiszállította a Triparkett a fapadlót. Előző nap távozásom után érkezett, és így én most szembesültem vele először. Az összes dobozban fejjel lefelé voltak a szálak, így csak egy dobozt néztem meg. Első látásra jónak tűnt a padló, de másnap kiderült, hogy nagy baj van a rendelésünkkel. Annyit elöljáróban azért elmondok, hogy egy modern, szinte minimál lakásba szerettünk volna homogén hatású, világos, szürkés drappos, enyhén erezett padlót. Minden esetre sajnos a Rustic feliratból lehet sejteni, mi a gond a tétellel, na de erről majd később...

5. A padlóköteg a másik irányból és a glettelés a háttérben tiszta erőből. A padlóból és a glettelésből jutott a hálószobába is bőven.

6. Végre bevakolódott a tv rusztikus (ha már témánál vagyunk) kábelcsatornája.

7. Glettelés, glettelés, glettelés...

8. Újabb próbák a törtfehér falainkhoz.

9. Az új helyre került villanydoboz környéke is. Sajnos a riasztó zsinórja eközben balesetet szenvedett, de hát milyen átépítés lenne ez, ha nem jönne közbe semmi probléma? (Emiatt azóta a bevakolt kötődoboz természetesen újra szabad...) Az egyetlen villanyos bakit is kijavították a villanyos kollégák. Amellett, hogy egy hétig nem voltam felügyelni, ez igen kevés tévedés, ráadásul ezt is 2 perc alatt korrigálták, hiszen csak 40 cm-rel kellett visszakaparni a mennyezeti kiállást a fal felé.

10. A légkondisok alpinos munkatárs hiányában e hét keddig szépen levonultak, így a glettelés néhány helyen még várat magára.

11. A gombos díszfalunk még mindig készülgetett. Vettem a fiúknak 3.000.-ért szuper kis rövid szőrű hengereket (a felső kis borzas helyett), hogy ne legyen túl rücskös a fal, de ahogy a fiúk fogalmaztak: -Ez f@szság! A kérdésemre, hogy miért, csak az volt a válasz, hogy a találkozások elfedésére pont a hosszú szőrű ecset jó, de végül meggyőztem őket, hogy a fröcskölt vakolat hatás helyett koncentráljunk inkább a sok réteg festéssel puhán fedés megoldási metódusra. A művelet sikeres volt és 10 nap megfeszített munka után miénk a legelső és legszebb halvány bézses törtfehér gombos fal az országban. Még szerencse, hogy erőszakos vagyok.

12. Végül az én projektem, a csemperagasztó levésés, hogy a tükör síkba kerülhessen a mozaikcsempével. Neverending a sztori asszem, 2 nap után itt tartok...

PÉNTEK:

1. Péntek reggel munkába állt a Triarkett lerakó emberkéje, aki először felszedte a lamináltat a felső szinten. A falak mellett flexelni kellett, mert ezek utólag kerültek a laminált padlóra. Az aljzat természetesen gagyi volt az egyik szobában, így ott nem kockáztattuk meg, hogy arra ragasszuk a padlót, amit majd a hőmozgás során szépen feltép a padló, így ide úsztatva tesszük le a padlót. kapott kicsi glettet és száradás után mehet is rá a padló. A felbontásnak köszönhetően egyébként pedig felszínre kerültek a több évvel ezelőtti beázások. Egyik szobában a radiátortól, a másikban a nyitva hagyott ablaktól került víz a padló alá, ami később nem tudott kiszáradni, így volt némi penész itt-ott, de a 40 fokos hőség ont jó lesz a kiszárításukra. A képeken repedések, kis hibák, penészes burkolat és a hallra ítélt laminált padló látható.

2. A festők tovább gletteltek, majd csiszoltak és gletteltek és csiszoltak... Mint 2 hólepte nyári mikulás.

3. Nem is mondtam, hogy csütörtöki napon a villanyosok bekötötték a folyosó mennyezeti szpotjait.

4. A sötétszürke díszfalakhoz az óvatos festő felkent egy igen világos szürke alapot. Aztán játszadoztunk a márvány glettel több-kevesebb sikerrel. Végül keletkezett egy tenyérnyi rész, ami már kezdett hasonlítani a már megrendelt és betervezett egyéb felületekhez, úgy mint a konyhabútor korpusza például. Kis szerelmes üzeneteket írtam a családnak és a festőnek a mintákhoz, mert úgy volt, hogy szombaton ez alapján a család és a festő összehozza a tutit. Persze nem így lett, de erről majd legközelebb...

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

A szerda jó nap az átépítésre.
Hogy milyen átépítésről is beszélek, azt csak az tudja, aki olvasta már az előző 14 részt (a bejegyzés végén megtalálod) és aki látta a lakás látványterveit (látványtervek itt).
Most pedig jöjjön a 15. rész.

1. Meglátogatott minket a parkettás a Triparkettől és szemrevételezte a helyszínt. Az aljzatbeton bár már lassan 2 hetes, még mindig picikét nedves, így a földszintet még hagyjuk száradni, de az emeleten minden a legnagyobb rendben. A laminált padló felszedése után könnyedén rá tudunk parkettázni a padloponozott aljzatra és elég kevés ragasztó kell majd a művelethez. Amint az emelet kész, végre lesz hova felhordani a lakásban rekedt holmikat és lesz hol lemosni őket.

2. felkerült a sokadik alapozó réteg a gombos falra, majd kikevertünk egy kellemes, okkerrel tört fehér színt, ezt fújtuk a falra fedőfestékként.

3. A hifi kábelek helye végre fotózható állapotba került. Eltűnt a sok cucc a környékéről. Azért még ki lesz vakolva az üreg. Gyári kábelcsatorna sajnos nem fért bele a 6 cm-es válaszfalba.

4. Az utolsó vésések is elkészültek a villanyosok keze által, új és jobb helyére került a termosztát is. Nincs több vésés, jöhet a vezetékezés.

5. Az ajtó felett éktelenkedő villanydoboz és riasztódoboz végre eltűnik szem elől. Bekerülnek majd az előszoba szekrény felső polcába.

6. A villanyos kollégák vezetékeit figyeltem hosszasan. Néztem, ahogy lecsipegetik a műanyagot a fémről, kötözgetik az összetartozó vezetékeket, húzgálják ketten kétfelől őket lyukból lyukba és rá kellett döbbenjek, hogy a legdizájnosabb mestert nézem a környéken. Figyeljétek meg, milyen jól passzol a kolléga pólója a létrájához és a vezetékeihez. Őrület! :-)

7. A maradék pár helyre is bekevertük a vésések visszajavításához szükséges anyagot. Végre a plafon kiállások lyukjai is betömődtek.

8. Szépül az új pengefal is. Az egyetlen újonnan épített falunk. A festő kolléga pedig a fotó kedvéért bábozott egyet a glettvasával. :-)

9. Végül a napom fénypontja következett. Miután levédtem a csempét előző délután, nekiálltam lekapargatni a csemperagasztót a falról, hogy a tükör síkba kerülhessen a mozaikkal, ha eljön az ideje.
Nem vagyok ám ilyen amorf élőben, csak a nagylátószög torzít, főleg a kép szélein.
2 óra alatt a harmadát tudtam lekaparni a csemperagasztónak. Holnap meg kell győzzek valakit, hogy fejezze be helyettem...

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

A keddi napon igen sok minden történt az átépítésen. Egyrészt most már nagyon fel kell pörögjenek az események, hogy rövid időn belül költözhető legyen a lakás, másrészt pedig szűk egy hétig nem voltam, így a dokumentálással is elmaradtam, ezért a sok kép, amit ma mutatok majd.  (A látványterveket itt találjátok.)

1. Kint járt a DUALGLASS embere és méretet vett a szép nagy fürdőszoba tükörről, illetve annak helyéről. Sajnos kiderült, hogy a mozaik, ami a tükör alatt lesz túl kicsi vastagsággal bír, ezért a felette lévő szakaszt vissza kell csiszolni, hogy síkba kerülhessen a mozaik és a tükör. Sajnos nem találtam rá embert, aki ezt megtegye, így a burkolók helyett (levonulás előtt jó lett volna, ha levédik a munkájukat) levédtem a csempét impregnált takaró papírral, hogy másnap nekieshessek majd egy spaklival. Megkapirgáltuk, nem lesz haladós a történet. A letakarás előtt próbáltam felmosni, de elég esélytelen volt...

2. A fürdőszobában még annyi történt, hogy a bal oldalra felkerült a középső perforált gipszkarton darab. Ezen keresztül szellőzik is a cirkó és szerelőnyílásnak is elegendő. Sajnos mögötte még nincs glettelve és festve a fal, de a kartonosok csak ma vannak, így elkészítették a dobozt és a festő majd lecsavarozza és vissza, miután elkészült.

3. A légkondisok szerelőfészkeit szögletesítették a villanyos kollégák, hogy könnyebb legyen majd befoltozni. Ezen kívül variáltak valamit a hűtőközeggel és a nyomással is, de ezt nem tudtam követni. :-)

4. Megérkezett az első olyan kolléga is, aki pár laza mozdulattal kérés nélkül besörözött és becigizett a lakásba. Mikor egy hét távollét után megérkeztem, a bemutatkozás utáni mondatom kulturáltan csak annyi volt, hogy ezentúl az udvaron hódoljon fertelmes szokásainak és azonnal szedje fel a földről a csikkeit is. Ez egy nem dohányzó család nem dohányzó otthona és egyébként is a munkahelyeken tilos most már dohányozni, és ez most itt egy munkahely kérem szépen.

5. A festő úrral próbáltunk törtfehéret kikeverni. Ő belehajított fél pasztilla feketét a vödörbe, bár én megelégedtem volna egy körömnyivel is. A falra festettünk fehér és "törtfehér" mintát is. A végeredmény önmagáért beszél, egy pöttyet szürke lett a fehér festék mellett. Ezentúl ez a szürke kerül másik 3 fehér festékes vödörbe harmadolás után.

6. A gipszkartonosok pár molekulát még levéstek az "exvasbetonboltívből", így 25 cm-re jön le a doboz kartonozás után. Gondolkodtunk a tulajdonosokkal álmennyezet ki-be ugráson, de most itt nem akartunk semmi áltrendi dolgot, így az egyszerű álmennyezet mellett döntöttünk végül süllyesztett lámpákkal. A doboz eleje, homloklapja fával lesz burkolva, mint mellette az előszobaszekrény, így szándékosnak fog tűnni a szükségmegoldás. Az álmennyezet elmegy egészen hátra, a gardróbba is, így ott egy nagyobb, szélesebb 2 toló ajtós szekrény lehet majd, aminek jobb oldali, 80 cm-es darabja egy teljes alakos tükör lesz.

7. A bordákat úgy helyeztük el, hogy a lámpákat be lehessen tenni a helyükre gond nélkül. Még a villany nincs odahúzva, de ami késik, nem múlik. Egész csinos lett a végeredmény, amit mms-ben elküldtem Apukának, ahonnan pozitív visszajelzés jött. Este pedig otthon összefutottunk Anyukával, akinek a fotót mutattam meg és ő is igen örült a végeredménynek. Megnyugodhattam tiszta erőből.

8. Aminek viszont már nem tudtunk örülni: Macsali Zsolttól délután kölcsönkaptam egy laminált munkalap katalógust, de egy szín sem tetszett sem nekem, sem Anyukának. Azért hazavitte Apukához a katalógust, de az ő szeme sem ragyogott fel egyik mintánál sem sajnos. Holnap ez a téma még folytatódni fog, mert munkalap kell, ez nem kérdés.

9. A gombos fal továbbra is készül és készül és készül... Semmiképp sem szeretnénk, hogy az illesztések látszódjanak, így egymást követik a csiszolások, fújások, csiszolások, fújások...

10. A festő úr gondolt egy nagyot és mivel a radiátorok mögött is illik kifesteni, így leszerelte őket egy laza mozdulattal. Mikor leemelte a készülékeket, ronda fekete cucc folyt ki belőlük. A gépész, aki most nem tudott segítségünkre sietni, telefonon navigált. A fekete trutymó állítólag tök normális. A kioldódó acél okozza. Azért egy átmosást csinál majd felszerelésnél, beköltözés előtt. Amikor meg nem fekete szmötyi folyt a radiátorokból, akkor víz a csövekből és vagy odaért a kolléga a vödrökkel vagy nem. Reméljük ebből nem lesz gond és hamar megszárad minden, mert jövő héten padloponoznánk és letennénk ragasztva a fapadlót.

11. Az egyik korábbi posztban emlegetett nappali mennyezeti tőcsavarokból a hozzánk legközelebbit egyszer már majdnem sikerült lenyesni onnan, de beletört a flex és fejbe somta a festőt, így ma komoly álarccal állt neki befejezni a műveletet. A másik kettő ott marad, a lépcső faburkolatát futtatjuk majd rájuk.

12. És ha már flexeltünk, akkor nekiestünk a konyhai szellőzőcsőnek is, hogy teljesen falsíkban legyen, szebben körbefesthessük és a szellőzőrács se álljon majd el.

13. Továbbá a festők tovább vakoltak és gletteltek és vakoltak és gletteltek...

14. A gyerekszobában helyére került végre az új légkondik konzolja is.

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

Pár nap késésben vagyok az átalakítás beszámolókkal, mert a ma napközben beírt szövegek mentés után nyomtalanul eltűntek, így megint csak most, este tudok bejegyzést írni. A jelenlegi postban bemutatásra kerülő képeken az augusztus 20-ai állapot látható. A jeles nap alkalmából elmentem lányommal, Lettikével megnézni, mi a helyzet a Futrinka utcában. A látványterveket itt találjátok.

1. A burkolók levonulás előtt (kényszerpihenő, míg megjön a kerapoxy fuga és 2 doboz plusz mozaik csempe), még utolsó erejükkel bedolgozták a gépészeti véséseket és a boltív lebontásával keletkezett igen komoly falsarok hiányt. Az agyonvasalt lezuhanó boltív magával rántotta a fal egy részét és csak a szerencsén múlt, hogy a vezetékek és a kötődoboz a helyén maradt.

2. Volt egy pár ígyúgyamúgy betömött lyuk a konyhában. Ebből az egyikről letéptem a takaró faroslemezt fűrészporos tapéta bevonattal (nem bírtam tovább nézni). Van helyette új kiszellőzés a konyha egy félreesőbb zugában, így erre nem lesz szükségünk.

3. A villanyosok alaposan kivésték a holkerekből a gömbölydedséget, így modernebb lesz a végeredmény és a dekor falakat is a mennyezetnél hagyhatjuk abba, nem 5 cm-rel lejjebb, ami valljuk be, nem lett volna olyan modern.

4. A légkondisok szerelő fészket véstek a falba minden készüléknél. Ezek később ki lesznek szögletesítve, hogy a konzol felrakása után gipszkartonnal könnyen betömhessük őket.

5. A festők elkezdték a villanyos vésések visszapótlását és a kivésett holkerek és be nem tervezett falátszakadások glettelését. Ez utóbbiak a 6 cm-es válaszfalaknak köszönhetőek, mert nehéz úgy vésni az egyik oldalán, hogy ne a másik oldalon lyukadj ki.

6. A lebontott boltív legkevesebb 23 cm lehet, mert a védőcsöveket nem lehet már mozgatni sajnos. Millió lyuk keletkezett rajtuk a véséseknél, de a vezetékek csodával határos módon túlélték, nem sérültek. Háttérben a légkondi kábelek, amik miatt sajnos muszáj álmennyezetet készíteni, de így annak magassága kb. 25 cm lesz.

7. A mennyezeti kiállások még nincsenek eltüntetve, és pár vésés, dugalj még hiányzik. Egy szóval a villanyszerelésből még mindig jó sok van hátra.

8. Viszont a hálószoba egyszer már ki van glettelve. Kezd pofás lenni. Itt-ott már épülünk, nem csak bomlunk.

9. Sajnos a fürdőszobában nem futnak a vízszintes mozaikok. Az ilyesmi mindig lehangol, de mivel nem voltam ott a burkolásnál múlt héten, és csak telefonon mondtam, hogy fussanak, így... a szó elszáll....az írást meg ki olvassa...

10. Viszont a padlóösszefolyó a fürdőben sokkal csinosabb, mint ahogy a tulajdonos által küldött fotón kinézett. Fotó alapján nagyon megrémültem, de kellemesen csalódtam. Persze az is lehet, hogy Lettike lába miatt néz ki olyan jól. :-)

11. Végül volt egy apró festés is az emeleten.

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

Múlt hét csütörtökön részt vettem az IKEA Örs Vezér téri áruházának sajtótájékoztatóján, ahol a 2013-as új katalógus került bemutatásra. A rendezvény már önmagában is kellemes lett volna, de köszönhetően annak, hogy a fél lakber és design blog világ ott volt még jobb volt a hangulat. Az első képen balról jobbra haladva: Á-A-T (Kópis Benedek), Szoba kilátással (Klein Kinga), Manzárd Café (Gyarmati Laci és Gerlai Tibi), közöttük Inspirációk (Csorba Anita), a hölgy, aki az arcát takarja épp Kedvenc otthon (B.Tier Noémi), mögötte Artinterior (Zboróvári Krisztina), végül jobb szélen a második sorban Otthon és dekor (Kosztolányi Timi). A hangulat fergeteges volt, a kaja pedig isteni!

Végre magyarul is elérhető a 2013-as IKEA katalógus. A sajtótájékoztatón megtudhattuk, hogy egy minden szempontból haladó szellemű kiadványról van szó, hiszen a katalógusban sok DIY (csináld magad) ötlet is található, illetve rengeteg plusz tartalom van benne az okos telefonnal rendelkezők számára. A katalógus másik érdekessége, hogy az új elrendezés szerint már az alvás címszó alatt található meg minden, ami régen a hálószoba alatt volt megtalálható, mert egyre több multifunkciós, egyterű és kisméretű otthon van a világban. A központi téma pedig a jövő évi katalógusban a textilek szeretete, használata és végtelen sok dekorációs lehetősége.

Több különböző stílusú és színvilágú enteriőr részlet előtt vitt az utunk az interakciós séta során.

Kedvenceim az új ágynemű, lámpák és faliképek alkotta együttes, ami nem volt a séta része, de én azért kattintottam egyet.

Az IKEA áruházak legnépszerűbb bútorcsaládja személyesen.

Ez megint nem volt a séta része, de nagyon tetszett a kompozíció.

Laza Péter, az IKEA lakberendezője magyaráz hevesen a textilek sokoldalúságáról a leghipiszuibb és legkevésbé ikeás összeállítás előtt. A lakber folyóiratokból készített hokedli volt a kedvenc, na meg a lámpa, a kifordított huzatú csővázas kanapé, a pöttyös párnák... Tök trendi volt (a szőnyeget kivéve).

A legeslegnagyobb kedvenceim pedig a színes ragasztószalaggal felragasztott textildarabok voltak, mint dekoráció.

A hab a tortán: KAJA!!!

Végül, de nem utolsó sorban: Manzárd kézben a búcsúajándék párna, amiket az egyik új textil levélmotívumaiból vágtak ki és varrtak direkt nekünk.

2 lopott pillanat és kép az Inspirációk blogról. Köszi Anita! :-)

Balról jobbra: én, Kedvenc otthon, Manzárd Café.

"/>

Lassan véget ér a miniszabi, így újra lesz időm rendszeresen posztolni az átépítést (a látványterveket itt láthatjátok). A helyszínen ugyan nem lehettem ott, de a képek jöttek menetrend szerint a mesterektől és a tulajdonosoktól. Most jöjjön egy összefoglaló a múlt hét eseményeiről.

1. A légkondisok a BSA duo-tól kihagyhatatlan ajánlattal álltak elő, így az egyetlen olyan dolog, ami terveink szerint nem lett volna kicserélve, mégis ki lesz. A szebb, dizájnosabb, laposabb és főleg hatékonyabb (kínai) légkondik felülete olyan, mint a kagylóhéj. Komolyan mondom nagyon szépek, ellentétben a régiekkel nagyon jól passzolnak majd az új dizánjba. Mivel ezek az új készülékek és a kültéri egység is sokkal hatékonyabbak, így a közlekedőben lévő átkerülhet a gyerekszobába, az étkezőben lévő pedig le tudja majd hűteni a közlekedőt és a hálószobát is. Ehhez viszont nem tudtuk a mennyezetbe vésni a csöveket, így egy 20 cm-es álmennyezet lesz a közlekedőben, amiből nem magasfényű kockalámpák fognak lógni, hanem süllyesztettek foglalnak majd helyet benne. A gyerekszoba falán találtunk egy kisebbfajta púpot az ajtó feletti részen, így a konzolt felhelyezését szokás szerint vésés előzte meg.

2. A burkoló kolléga szép munkát végzett a wc-ben, még mindig jó érzés benézni, főleg, hogy valami végre épül, nem bomlik...

3. A fürdőszoba nem kevésbé szépen halad, a héten bekerült a kád is a helyére. Bár a munkálatok most 2 hétre leálltak, mert az előző bejegyzésben említettekkel ellentétben mégis kivárjuk a sötétbarna fugát, a raktáron lévő középszürke pedig visszamegy a MAPEI-be. A takart részek is ki lettek sajnos fugázva egytől egyig a távollétemben, így történhetett, hogy most rendelni kellett még 1-2 doboz mozaik csempét, de az is itt lesz, mikorra a fuga. A kád a nagylátószögű objektív miatt úgy néz ki, mint egy ülőkád, pedig higgyétek el, hogy 170 cm hosszú. A tulajdonosok is megriadtak a fotók láttán, mert azt hitték, hogy valami nagyon fura dolog történik a fürdőjükkel, emiatt elmentek gyorsan megnézni személyesen a lakást és rájöttek, hogy a fürdő még mindig olyan pici, mint volt, és nem nőtt meg furán, nem lesz nagyobb, csak dizájnosabb. A villámlátogatás során derült fény az új légkondikra, mint meglepetésre is. A tulajdonos hölgy nem tudott róluk, köszönhetően többek között annak, hogy mindenki, köztük én is, hallgattunk, mint a sír. A blogon is ezért tettem fel csak most a fényképét a kis csinosnak. :-)

4. A burkoló a régi 60-as évekbeli szellőző résre méretre igazított egy korszerű fémrácsot, amit a közlekedő felől álmennyezet takar majd, annak alján lesz a kiszellőzése.

5. A gardrób falán kőkori graffitik kezdtek el szaporodni. Várom már a festést, hogy ezek is eltűnjenek majd a millió vésésnyommal egyetemben.

6. Végül pár nagylátószöggel készült pillanatkép a lakás nagyjából jelenlegi állapotáról (az elmúlt napokról még nincs fotóanyagom).

GYEREKSZOBA:

HÁLÓSZOBA:

NAPPALI:

KONYHA-ÉTKEZŐ:

ELŐTÉR:

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

Most hogy szabin vagyok és távolról nézem az átépítést, kicsit olyan, mintha sebész lennék és számítógépes vezérlésű robot karral kellene megműtenem valakit. Sokkal jobb testközelben lenni a munkadarabbal, de hát ez van, most ezt kell szeretni. A fotók érkeznek én meg szemrevételezem őket, hogy minden rendben halad-e. Eddig úgy tűnik igen. Tegnap, azaz kedden készültek a bejegyzés képei, de egy kis fázis késésben vagyok a távmunkával, egyéb munkával és házimunkával töltött szabadságom alatt. Tegnap egyébként a villanyosok, a légkondisok (az ő munkájukról sajnos nincsenek fotóim) és a burkoló ténykedett a lakásban. A héten, ha minden igaz vége lesz a hangos munkáknak, hogy végre Mekk Elek is megnyugodjon. Hogy ki is ő, azt az előző rész bevezetőjében olvashatjátok.
A leendő végeredményről készült látványterveket itt találod, ha még nem láttad.

1. A villanyszerelők és a légkondisok sok-sok vájatát láthatjátok a következő képeken. A mennyezeti kiállások tökre olyanok, mintha néhány rozmárt betonoztak volna be a födémbe. Nagyon vicces...

Elsőként a gyerekszoba:

Majd az előszoba:

A nappali:

A konyha:

És végül a gardrób látható a képeken:

2. A burkoló igen mívesen, az ügyfél legnagyobb megelégedésére végzi a munkáját. Hát igen. Ez már nem bontás, hanem építés a javából.

3. Még annyi történt ma, hogy a burkolók főnökével összefutottunk nálam délelőtt és jól kiválasztottuk a MAPEI Kerapoxy Design kollekciójának nem túl sok színéből a megfelelőeket.

A bézs csempébe a 729-es bézs megy. Az antracitba pedig, amiben barna csíkok is futnak a 731-es sötétbarna megy. Mivel csak 9 kg van a MAPEI-nél pillanatnyilag és 2 hét múlva lenne megint, így a padlóra kerül csak ez a szín.

A mozaikcsempébe pedig a 770-es sötétszürke megy ezüst glitterrel (csillámmal), de erről sajnos nincs mintám. Képzeljétek el a bal oldali mintát ezüst csillámokkal és nagyjából egy csillogós alumínium szürkét fogtok kapni. Szép lesz, mert a mozaikban vannak ezüst négyzetek is, de minta nincs nálam, így nem tudtam lefotózni. Sebaj, majd élőben hétfőn. Addigra már be is lesz dolgozva a fuga a  rendeltetési helyére.

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

Bár a héten szabin vagyok, a hétfői (azaz tegnapi) napot még az átépítésen töltöttem. Szándékosan nem átalakítást írok, mert ez most már kő keményen átépítés és belsőépítészet, nem egyszerű "festegetünk, tologatunk, dekorálunk lakberendezősdi". Minden nap kiderül valami disznóság, ami a tulajdonosnak plusz költség, a mestereknek plusz idő, nekem plusz szervezés, a szomszédoknak plusz zaj. Az alattunk lakó már tegnap és ma is felcsengetett, hogy mikor lesz már vége az egésznek, ami azért ironikus, mert a házat ő építette és így igazából ő miatta vannak a plusz dolgok. (Külön kérésre ezentúl csak úgy fogom említeni őt, hogy Mekk Elek.) Sajnos elég hitvány a minőség, akármibe is botlunk. Azóta pedig, hogy szabin vagyok, folyamatosan csöng a telefon, pedig csak fél nap telt el nélkülem. Sebaj, a lényeg, hogy a végeredmény jó legyen és hogy ne jövő héten kelljen majd szétszedetnem mindent, mikor már félig kész vagyunk. Egyébként meg a tulajdonos küldött gyönyörű fotókat és a villanyszerelő is fotóz, ha végeztek és este összeröffenünk nálam, mert útba esem neki hazafelé.
Ja igen, ha csak most csatlakozik be valaki, annak üzenem, hogy a látványterveket itt találja.

1. A hétvégi aljzatbetonozáshoz szerencsére több anyagot rendeltünk és nem kevesebbet, mint amennyit kellett volna, így a megmaradt 27 zsák Topcem Pronto és az 1 zsák Topcem visszament a MAPEI-be és az értékének 90%-át vissza is térítik.

2. A festő egész hétvégén a fűrészporost kaparászta. A tapéta jött a silány minőségű vakolattal együtt, így újabb plusz munka és plusz költség vár ránk. Az egyik képen az látható, hogy a mennyezetet simogatjuk, miközben porlik az egész. Azon a képen pedig, ahol a lépcső egy része is látszik, ott a lépcsőtől nem messze van 3 csavar is, ami 2 cm-t kiáll a mennyezetből. A kedves festő úr szerette volna mennyezet síkig leflexelni, mire kiderült, hogy a kb 2,5 cm átmérőjű anya nem egy anya, hanem egy gömbacél, amit senki nem tud, hogy miért kell vagy mire való, de állítólag nem az tartja össze a házat és csak azért lógatták túl, mert így könnyebb volt levágni. Hát a festőnk most megjárta vele, mert annyira kemény volt a cucc, hogy a flex beletört, ő meg majdnem ott maradt, mikor beleállt a fejébe, mert a flex darabka nem a védőszemüveg és nem is a kobak felé repült, hanem valahova a kettő közé. Most próbál valami komolyabb védő hacukát szerezni és csak a bal oldali (már majdnem teljesen átvágott) acélt vágja le, a másik kettőt fával burkoljuk majd be, mintha a lépcső folytatása lenne. Azért valahol örülök, hogy nem lett meg az első hősi halottja az átépítésnek...

3. A festő az emeleti kisfalat is megtoldotta, mert egyáltalán nem volt függőleges, 3 cm volt a falban ezen a nem túl nagy szakaszon (hála a zajért panaszkodó szomszédnak, aki a házat építette ugye). Most a bal oldala az eredeti, a jobb oldalán plusz bő 3 cm van, középen meg mindenféle méretű rátoldás volt szükséges. Most viszont, hogy a toldás elkészült, végre párhuzamos a lépcső a fallal, és a lépcsőre érkező 2 cm-es faburkolat és az 1 cm vastag edzett üveg lépcsőházi fal szépen befér egy apró távtartóval a bő 3 cm-es résbe. A padlóburkolatból régi szélétől jócskán odébb van az új padló széle, de ezt az új fapadló szépen le fogja takarni.

4. Mikor ez elkészült, jöhettek az üvegesek (DUALGLASS), akik egy farost lemezből modellezték le a leendő korlátot. Mind a ház bejárati ajtaja, mind a lakásé 210 cm átló mérettel bír, tehát úgy kellett megoldjuk az üveget, hogy formára még csinos legyen, de az üveg egy darabban beszállítható legyen a házba. Úgy érzem sikerült ezt összehozni és mivel a farost lemezzel ki tudtak menni a házból, így az üveggel is be tudnak majd jönni. Újabb adalék egyébként a horror sztorikhoz, hogy mikor a menetes száraknak a helyét fúrták be a födémbe, akkor a 3 cm vakolat alatt kb. 2 cm betont fúrtak, majd bezuhant a fúróval az ember majdnem könyékig, és onnantól számítódott megint a beton. Jó kis födém, mi? Így több, mint fél méteres menetes szárakat kellett betolni a falba, hogy az üveg ne potyogjon le róla és elbírja majd saját súlyát is és a lépcsőjét is, ha esetleg szükség lesz erre. Bár a Gáspár lépcsősök esküsznek rá, hogy ez olyan, mint a LEGO, megtartja magát, de jobb félni, mint megijedni. Ja és nem mellesleg ajánlom figyelmetekbe a vízmértékes képet, amin látszik, milyen szépen "síkban van" a mennyezet. Mivel az üveg 20 cm-t fedésben lesz a fallal, így a felső 20 cm-ét lefestjük fal színűre, hogy alatta ne látszódjon át a piszok és így most nem vízszintesre kell festeni a csíkot, nem párhuzamosra az üveg élével, hanem kanyarban. Ragyogó. Nem baj, DUALGASS ezt is megoldja.

5. Azt nem is említettem, hogy az üvegesek végre elvitték a saját raktárukba a régi ajtókból kiszuperált Tiffany üvegeket, hogy ha egy mód van rá és míg el nem adja a tulaj, addig több ember már ne lépjen rá. Tényleg, nem kellenek valakinek???

6. A burkoló bácsi is belecsapott a lovak közé tegnap. Szépen kiegyengette a fal egyenetlenségeit csemperagasztóval, kiszigetelte a padlót és az összes élt is, aztán elkezdte beszabogatni a padlócsempét a wc-be, majd gyönyörűen le is tette. Figyeltem a vízmértéket, nem csalt a kolléga. Nagyon szép lesz a végeredmény. Azt is mondhatnám, hogy dögös. Ki ne felejtsem itt sem a cuki meglepetés részt. Mikor a küszöböt fal akartuk szedni, kiderült, hogy 2 zártszelvény között egy fadarabka alkotja mindössze. A flexre hamar ráolvadt a cucc, így leszaladt a burkoló fémhez való korongért és ameddig tudta a széleken megvágta, onnan pedig kézi fémfűrésszel (nyél nélküli) addig reszelte, míg át nem ért a zárt szelvény teljes keresztmetszetén. Még nézni is rossz volt. Brrr. de a végeredményért, és hogy ne álljon le a munkával megcsinálta a burkoló bácsi. Nem ez az első akadály az életében azt gondolom.

7. A légkondisok ismét belelendültek a munkába és mindezt egy laza levegőben járással kezdték. A kültéri egységet megnézegették, a beltérieket mind leszerelték, falba vésegették, hoztak új korszerűbb hűtőközeget is a rendszerhez és a levegőben járás közben azt is kiderítették, hogy a ház külső fa burkolata lobog, mint a zászló. Nagyjából nem is értettük, mi tartja a helyén. Én is kimentem, én is megnéztem és én is "dicsérgettem" a kivitelezőket...

8. Hétvégén megtelt a konténer, így hétfőn, mikor megérkeztem mindenhol szemét kupacok voltak. De most már van szép új konténer és ma a festő felugrott, hogy a saját szemetét és az aljzatosokét (akik már nem jönnek vissza) szépen lehordja. Köszönjük kedves festő úr!

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 9.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>

Hétvégén sem álltak le a munkálatok az átépítésen (a látványterveket itt láthatjátok). Én sajnos nem tudtam ott lenni, de a kedves mesterek csináltak nekem pár képet telefonnal. A család viszont itt volt ma, mert megvették a hálóba az olvasólámpát az IDdesign-ból, és elhozták a pitypangos tapétát és a gyönyörű rózsaszín színváltós, hamvas szőnyeget a FANCY HOME-ból, amik a gyerekszobába kerülnek (a gyerekek megőrülnek érte). Ja meg rendeltek szőnyeget a nappaliba RIO-ból. Ezüstöt, jó szőröset, barátságosat. A lámpát megkaptam, mert holnap viszem a lakásba és felpróbáljuk a falra a villanyossal. Szeretnénk direktben, a lámpán kapcsolni, hogy ne lógjon egy ronda kábel a konnektorig a falon, ehhez kicsit meg kell műtsük. Lássuk tehát, mi is történt szombaton és vasárnap!

1. A festő kollégák lehántották a fűrészporost a gyerekszoba, a hálószoba és a nappali falairól. A falakról még csak-csak levált, de a mennyezetekről vakolattal együtt jött le sajnos, így fátyoltapétát kell majd használni, mert vakolásra most nem igen lesz idő, nem tudnánk megvárni, míg kiszáradnak a felületek. A tapétára felrajzolt és bemért villany kiállásokat még pénteken átjelöltem csavarhúzóval és teleírtam a tapétát, hogy mi megy, mi marad, így továbbra is megvannak a jelöléseink, nem tűntek el a tapétával együtt a konténerbe.

1. És ami még ennél is izgalmasabb (kinek mi az izgalmas ugye...), elkészült az aljzatbeton az előző bejegyzésben emlegetett MAPEI Topcem Pronto anyag segítségével. A beton olyan volt, mint a száraz beton, nagyon kevés víz kellett egy keveréshez, mindössze 1,7 liter (nem csoda, hogy 4 nap alatt kiszárad majd). Nehéz dolga volt vele a fiúknak, nem is sikerült tükör sima felületet húzni, de azért a szintet sikerült mindenhol tartani. Aztán mikor a betonozás elkészült, kis tipegőt csináltak a srácok a festőknek, mert ők később távoztak és vasárnap vissza is mentek még kapirgálni. Állítólag annyira gyorsan száradó betonról van szó, hogy fél nap után már rá tudtak lépni a fiúk oda, amit legelőször csináltak. Holnap a lakásban leszek, saját szememmel is megvizsgálom, kipróbálom.
Az első képen az unokaöccs, Danika kémleli a munkát. Hihetetlen, de imádja a betont! És erről csak is az apukája, az unokatesó tehet, aki segített nekünk most ebben a váratlan helyzetben, mert erre nekünk nem volt most emberünk. :-)

Fotók: Radányi Zoltán és Rózsa Sándor

Ha tetszett a bejegyzés, legközelebb is tarts velem!

A bevezető részt itt olvashatod:

Egy budapesti lakás újragondolása

A többi nap eseményeit pedig itt:

Egy lakás új ruhája 1.

Egy lakás új ruhája 2.

Egy lakás új ruhája 3.

Egy lakás új ruhája 4.

Egy lakás új ruhája 5.

Egy lakás új ruhája 6.

Egy lakás új ruhája 7.

Egy lakás új ruhája 8.

Egy lakás új ruhája 10.

Egy lakás új ruhája 11.

Egy lakás új ruhája 12.

Egy lakás új ruhája 13.

Egy lakás új ruhája 14.

Egy lakás új ruhája 15.

Egy lakás új ruhája 16.

Egy lakás új ruhája 17.

"/>
süti beállítások módosítása