A 2010 Média Építészeti Díja versenyen 4 hétig tartó szavazás után, a határidő lejárta előtt kb. 58 perccel kikerültem a továbbjutó, legtöbb szavazatot kapó 7-ből. Pár embernek a nap folyamán megírtam, hogy ez lesz és láss csodát! 2 szavazattal maradtam le, de nem szomorkodom. Az élet ír számunkra ilyen forgatókönyveket és az én életem forgatókönyve mindig is izgalmas volt. Hol nagyon jól sült el, hol nagyon rosszul, de soha nem unatkoztam és akik épp mellettem voltak, azok sem unatkoztak. A jóslatom beteljesedett. Ha mindig mindegyik így beigazolódik a jövőben, akkor az életem továbbra is ilyen izgalmas lesz. Legalábbis nagyon remélem!

HELYESBÍTÉS:

2010. október 27-én megszületett a végleges eredmény. Holtversenyben, de a diplomamunkám bejutott a döntősök közé! A megmérettetés november 16-án, kedden este 18 órától lesz a Trafóban. A második fordulóban itt az epiteszforum.hu-n a tervekre (tehát például az enyémre), illetve november 15-én és/vagy 16-án az index.hu-n az épületekre (tehát például a TRAFIK-ra) lehet majd szavazni. A legtöbb szavazatot kapott terv és épület kapja majd a Közönségdíjat.
Kérlek benneteket, hogy a közönségdíj elnyerése érdekében a második körben is vegyetek részt és szavazzatok, ha esetleg a nyilvános zsűrizésen nem én bizonyulnék a legjobbnak!

 
Elküldték nekem a neveket, hogy ki mindenki szavazott rám és meg kell, hogy mondjam, nagyon meghatódtam. Köszönöm mindenkinek gyerekek!

Holnap felteszem (egy az építésszel készült aprócska interjúval együtt) a blogra azt a munkát, a TRAFIK-ot, ami a másik kategóriában, a megépült projektek között abszolút megérdemelten be kellett volna kerüljön a 7 közé. 4 hétig volt rendületlenül az élmezőnyben, a sors iróniája, hogy ő is az utolsó órában esett ki a döntősök csapatából és lett 8. Azt hiszem Ligetvári Istvánnak is legalább olyan izgalmas lehet az élete, mint nekem...

HELYESBÍTÉS:

A TRAFIK is bekerült a 2. fordulóba! Mivel a Tervek kategóriában 8-an indulunk, így a Megépült projektek is 8 épülettel indul a döntőbe! A történtek fényében most már tényleg biztosan állíthatom, hogy valóban mindkettőnk élete elég izgalmas, főleg mostanában!

Kedves aranyos Olvasóim és Idetévedők! Itt a soha vissza nem térő alkalom, hogy hozzásegítsetek egy kellemes helyezéshez a 2010 Média Építészeti Díja versenyen!

Regisztrálás után itt tudtok szavazni már csak 1 napig (október 25. éjfélig). Nagyon hálás vagyok előre és utólag is mindenkinek aki megtette, hogy szavazott vagy aki meg fogja tenni!

Sajnos a diplomám csak 4-es lett (lent leírom miért), ezért a "hagyományos" diploma díj szakmai versenyében az én diplomám nem indulhatott, ezért kérek mindenkit, hogy itt juttasson hozzá egy másfajta elismeréshez. Puszi, köszi mindenkinek!

Érdeklődni nálam lehet!
Ha a fejemre klikkeltek, tudtok nekem levelet írni és elküldöm az ügyfelem számát, akinek olyan jót sikerült belsőépítészkednünk nagyon kellemes összköltségből, hogy már nincs is szüksége méregdrága dizájnbútorokra.
Ezekhez az alig használt piros csodákhoz most kevesebb, mint féláron hozzájuthattok és velük létrehozhattok akár egy ilyen nappalit is, mint ami a nyitóképen van.
Látszó betonfal, fehér festett falak és műgyanta padló, vámpíros kép a gyerektől, egy idióta párna a padlásról vagy a pincéből, ID design lámpák a mennyezetre, Kartell olvasólámpa a padlóra és egy bolti szemetes, ami külföldön piszok drága, de itthon is megvehettek valami hasonlót és ingyen összeropizom nektek.
Hna persze bármilyen más szoba is összerakható abból a a 3 eladó cuccból, ami a folytatásban lesz látható, de ma ilyet volt kedvem tervezni...

Ha már az előző bejegyzésben az írott sajtó és a referenciáink közötti találkozásról írtam, hadd folytassam ezt a gondolatmenetet egy hibrid bejegyzés erejéig (Hogyan csináljuk:... és Referencia).
Bár itt-ott, egy-egy honlapon már szerepelt pár apró munkánk, cikkünk, de azt hiszem, hogy az első nyomtatott sajtóban is megjelent művünk a picinyke képen látható üveghíd.
A Lakáskultúra a Dual Glass cég honlapján akadt a létesítményre, a járható üvegek kategória nézegetésekor és annyira megtetszett nekik, hogy megkérdezték a Dual Glass-t, felhasználhatják-e a honlapon talált képet. Az üveges cég vezetője - aki nem mellesleg az egyik legjobb fej szakmai partnerem - természetesen felhívott engem, hogy zavarna-e, ha élne a lehetőséggel? Természetesen azt kellett hogy mondjam, hogy nem zavarna, hiszen közösen igyekeztünk referencia minőségűre megcsinálni.
Így került ez a picurka kép a 2010. októberi Lakáskultúrába, de hogy még érdekesebbé tegyem a mai bejegyzésemet, a folytatásban megmutatom Nektek, hogyan is hoztuk össze a Dual Glass-szal ezt a beltéri üveghidat.

Elnézését kérem minden kedves rendszeres olvasómnak, hogy nem tettem fel a napokban semmiféle bejegyzést, de az elmúlt napok azzal teltek, hogy nem teljesen kész házunkat amennyire lehet befejezzük, mert tegnap nálunk járt az Octogon és a Családi ház, hogy kifotózza a házunkat. A fotózás maga nagyon kellemes volt, inkább az odavezető út volt fárasztó, de muszáj volt egy napra tenni mindkét fotózást, mert szinte lehetetlen küldetés kétszer tökéletes rendet és tisztaságot teremteni egy olyan házban, ahol időnkét rohangáló és cumit rágcsáló gyerekek és egyéb felnőtt személyek vannak jelen. A terítéken volt éjszakánként ágytakaró és díszpárnák varrása, nappal festmények festése, rendrakás, takarítás, kerti munkák, csinosítgatás, rendezgetés a házban, házon és a kertben, mindehhez pedig a mesteremberek, nagymamák és egyéb családtagok és személyek sakkban tartása, hogy ami csak lehet időre elkészüljön. Szerencsére egy kivételével mindenki partner volt benne, hogy a ház kívül-belül időre elkészüljön. Csak a homlokzatburkolók "felejtettek el" jönni lepucolni a házat, hogy a ház legszebb formájában tündökölhessen a nagy napon, ezen az utolsó napsugaras őszi szombaton...

A számunkra a legizgalmasabb a történetben az, hogy egyik újságot sem mi kerestük meg, hanem egyszer csak becsöngettek. Ez külön öröm számunkra, mert bár eddig is rendszeresen előfordult, hogy a házunkat értetlenül szemlélő vagy éppen ámulattal csodáló emberek becsengettek, vagy megszólítottak minket a kertben, vagy éppen sutyiban körülfotózták a házunkat menet közben az autójukból, de mindez ideáig újság még nem szerepelt a látogatók között csak építészek, építkezni vágyók és a környékünkön lakók.

Mai bejegyzésem úgy keletkezett, hogy végre valahára leültem az RSS olvasóm elé, ahol egyre csak gyűlnek a blogok és a meg nem nézett bejegyzések, és a merengés közben úgy döntöttem, hogy ma valami ruhás blogra vágyom. Biztosan azért, mert egész nap szatén, selyem és műbőr díszpárnákat varrtam, hogy a hétvégi fotózásokra csini legyen az otthonunk.
El is kezdtem nézni az első blogot, ami a divat témában szembejött és a sok apró, ruhás kép közül megpillantottam egyet, amiről kék spagettifüggöny-szerű képződmények lógtak és ekkor azt gondoltam:
-Hü. Ez jó! Milyen mesterien megtervezett ruha! Egy mérnök sem csinálta volna jobban! Na nézzük csak a többit is ettől a tervezőtől!
Először csak arra gondoltam, hogy:
-Jé, milyen egyszerű formák és mégis milyen sokatmondó ruhák! Biztos csak a jópofa színek és a tarkaság miatt. Nem túl harsány, viszonylag kis mintaelemek és mégis üt. Mi lehet a titok?...
Morfondíroztam tovább.
Majd ahogy a képeket nézegetni kezdtem, rájöttem, ez maga a belsőépítészparadicsom!!! Az összes ruha enteriőröket ábrázol, bútorokat formáz és mégis hordható!!!

Nézzétek el nekem, hogy megalomán képeket tettem be, de úgy éreztem, Mary Katrantzou 2011-es tavaszi divatkollekcióját mindenkinek közelről kell látnia!
Időnként még mindig vannak olyan rémálmaim, hogy ilyen ruhákat tervezek, lefogyok, hordom is őket és másokra is rátukmálom. 

...avagy a komód, a lámpa és a 48 álomgömb.

Moncsiga barátnőm fantasztikus víziójának eredményeképpen újabb csodával lett gazdagabb a világ. Vagyis inkább 2 csodával. Egy komóddal és egy lámpával.
Az alapanyag IKEA gazdaságos (ránézésre, mert egyébként nem olcsóak), a végeredmény pedig egyedi és szuperszonikus.
Ha párhuzamot kellene vonni a világ dolgai és eme dolgok között, akkor az az ébren álmodás: a vágy, hogy egy virágos réten  szunnyadjunk el vagy ébredjünk fel. Mivel még sem Ő, sem én nem aludtunk virágos réten, és még csak nem is álmodtunk róla, így moncsiga elébe ment a jövőnek és a számítógép segítségével megtervezte a saját, személyre szabott álmát, amire minden este elszunnyad és minden reggel felébred majd. A terv azóta testet öltött és nemcsak hogy tökéletesre sikerült, de tökéletesen is működik.

A DuoBad oldalán akadtam rá erre a gyönyörűségre, ami nem csak azért érdekes, mert ez a kád önmagában is csodaszép, hanem amiatt is említésre méltó, mert az olajkék a 2011-es trendszínek egyike lesz, így aki teheti, akár vehet is egyet magának.
A honlap nézegetésekor további szép kádak is felbukkantak, de a kínálat egészén (a többi terméket is beleértve) nem éreztem az összhangot, kicsit csapongó volt a tervezőbrigád érzésem szerint, ezért a cikk folytatásában bemutatom a cég kínálatában szereplő színeket a kádak képeivel és egy színsor segítségével. Ezután pedig azokat a kádakat, amelyek szerintem nem sikerültek olyan jól, kicsit átszínezgetve egy új szín- és képsoron mutatom meg.

Nagy nap volt a tegnapi, mert végre sikerült találkozni pár hasonszőrű bloggerlánnyal személyesen is. Noémi egyszer felvetette, hogy mi lenne, ha mi is összefognánk, összejárnánk, mint a gasztrósok, és a múlt héten ürügyként használva fel az előző bejegyzést (miszerint, hogy szavazzanak rám az Építészfórumon, amit meg is tettek, ezúton is köszönöm nekik!), körlevelet küldtem a lányoknak. Viki kapva kapott a körlevélen a lányok összegyűjtött e-mail címeivel és felvetette a témát, hogy ha már úgyis Design hét van és ennek keretében úgyis épp koktélpartit tart az egyik utolsó megvalósult projektje a kubus design, fussunk össze ott. A lelkesedés nagy volt, és bár pár emberkének sajnos már programja volt aznapra, 5-en azért még így is összejöttünk.
Mit is mondhatnék? A buli fergeteges volt!

Megragadom az alkalmat, hogy a blogomon a diplomamunkámnak kampányoljak picit. Sokan már szavaztak rám az ismerősök közül a 2010 Média Építészeti Díja versenyen, annak ellenére, hogy a szavazáshoz regisztráció szükséges és a regisztrálás néha akadozik (leginkább hétköznapokon). Egyszer már feltettem egy kis ízelítőt a blogra, majd a diplomavédés után a teljes munkát is közzétettem makettfotókkal együtt, így már sokan biztosan látták a diplomát is tudják is, miről szól, de aki nincs tisztában a dologgal, annak leírom most pár sorban, hogy miért is kellene az én munkámra szavazni és a folytatás után pedig, hogy hol tehetitek ezt meg.

A diplomamunka lényege: lehet csinos üzemcsarnokot is tervezni, ráadásul úgy, hogy az épület közben környezettudatos, a fenntartható fejlődést szolgálja, évente cserélhető a dizájnja a helyben készített homlokzat burkolólapok változtatásával, ráadásul szemét megy be az üzembe és dizájncuccok jönnek ki, amik utána megint újrahasznosíthatók.