Nagyon szeretek olyan dizájnerek honlapjain nézelődni, akik évről évre meg tudnak újulni és mindig valami izgalmassal, frissel ajándékoznak meg minket. Nigel Coates oldalán csupa érdekes és karakteres holmival találkozhatunk és az sem mellékes, hogy rettentően szeret a színekkel és anyagokkal kíséretezni. Hajrá Nigel, csak így tovább!

Ez mind szuper szép és jó, de mit keres a honlapon ez???

A tegnapi napon részt vettem az idei BNV-n és tegnap este egyből közzé is tettem egy bejegyzésben az ott látottakat, tapasztaltakat. Élményeimet itt olvashatjátok. Remélem több-kevesebb szépséget mindenki ki tud halászni magának belőle.
Ma viszont azokat a standokat szeretném bemutatni, amelyek miatt nekem mindenképpen megérte kilátogatnom.

Elsőként - pusztán csak a ráhangolódás végett- a Szegedi SZEFO Zrt. kései kilencvenes éveket idéző standjának pillanatfelvételét láthatjátok. Webshopjukban körülnézhet mindenki, akinek a kötött a mindene.

Most viszont jöjjön az a két stand, ahol csodálattal vegyes ámulattal kattingattam a fényképezőmet.

Az Igéző ruháiban nem csak az a szép, hogy régi magyar motívumokat láthatunk a ruhákon, hanem az is, hogy valóban szépek! Olyannyira tetszett a honlapjuk, hogy miután végig böngésztem az egészet, háttérzenének ott hagytam a honlap csodálatos magyar muzsikáit. Nagyon kellemes ezzel a zenei aláfestéssel dolgozni. Folyton változik a zene, nem mindig ugyanaz a tuctuc megy a háttérben. Mindenkinek csak javasolni tudom, aki szereti a magyar népzenét!

Igéző párna. kedvencem a kalotaszegi hímzésminta. Nem csoda, hogy az autómat is ezzel "varrattam" tele.

Igéző ruha. Mi ez, ha nem menő?

Igéző sál a sálkedvelő lakberbloggerina barátaimnak.

És végül egy Igéző teríték a lakáskiegészítők kínálatából.

Majd szembejött a Gombold újra! DIVAT A MAGYAR kiállítás. Itt sokkal több időt is el tudtam volna tölteni, mint ami rendelkezésre állt, de azóta a neten átbogarásztam a munkákat. Nagyon szépek, igényesek, kedvencem is van köztük. Őt a bejegyzés végén láthatjátok majd egy egész alakos és két közeli fotóval.

És végül itt vannak a madárkák! A MIMM (Hendzsel Ilona és Nagy Mónika) Madárka, madárka kollekciója fogott meg a leginkább. Abszolút hordható ruha, bájos kiegészítőkkel.

Közeli kép a láncról.

Közeli kép a táskáról.

Bár a májusi facebookos szavazáson nem nyert a kollekció, de nálam akkor is a madárka a nyerő! :-)

A pályázatra beadott anyag is nagyon szép, igényes.

A megvalósult kollekcióról nem is beszélve.

Hát nekem többek között ezekért a szépségekért érte meg kimenni a BNV-re! Menjetek Ti is és próbáljátok megtalálni a saját szépségeiteket! :-)

Mint minden kiállításon, így a vasárnapig nyitva tartó BNV-n is igyekeztem a pozitív dolgokat kiragadni és elsiklani afelett a tény felett, hogy minden kiállítás évről évre kisebb és kisebb. A válság nagy úr, de pár bátor cég mégis akadt, aki időt, pénzt és energiát nem kímélve megjelent itt, hogy ne kelljen lehúzni a rolót még a válság idejére se. Ezúton is köszönöm a Quattro Mobilinek a belépőket és hogy nem adják fel a reményt!
Szakmabeli kollégáim most nyugodtan kapcsoljanak át másik csatornára, mert vélhetőleg semmi újat nem fognak megtapasztalni, a laikusoknak viszont lehet, hogy sikerül kedvet csinálnom hozzá, hogy annak ellenére meglátogassák a kiállítást, hogy összesen két csarnokot tölt ki a sokból.

A Quattro Mobiliben reggel tiszteletemet tettem, mert kaptam egy csoda jó Andante párnát a QM vadiúj alvásstúdiójában, na meg persze pár belépőt a kiállításra. Érdemes körülnézni az áruházban, mert az új alvásstúdióval kiegészülve még szebb, mint eddig.

Szinte már egy külön áruház a kiállításban.

Szerencsére gusztusos magyar termékekbe is belebotlottam a Fressspa standján.

Az interferencia nem az üveg miatt jelenik meg a késeken, hanem mert nagyon sok rétegből hajtogatták és kovácsolták őket. Közelről nagyon izgalmas volt a látványuk.

Szerencsére volt egy kis színorgia is a Mega-tolóajtó Kft.-nél.

Na és persze a leddiszkontnál is.

Az intarziaberakásos csodák mellett nem tudtam elmenni. Főleg a fotel tetszett a kép jobb oldalán, de a motor se kutya.

A billerbecknél csak megtetszett a ferde hálószoba.

A Szauna-online dézsája is megállásra késztetett.

A KT-electronic többnyire megújuló energiával foglalkozik és újrahasznosított és újrahasznosítható standdal érkezett. Köszönjük neki!

A Haas+sohnt csak azért fotóztam le, mert ez volt a legmagasabb stand és mert klassz a jobb szélső kandalló.

Nem emlékszem, hogy a KIKA-val találkoztam-e bármikor korábban kiállításon, de azt hiszem, hogy nem.

A kislány szobájukban az "a" és "z" könyvtámaszok tetszettek a legjobban. Ezeket élőben újra megcsodálhattam ma délután a budaörsi KIKA-ban.

A LOSZ standján meglepett a kifinomult komód mögé tervezett műtégla.

Ha tehetném, ilyen zöld falakat mindenkinek beterveznék.

Egy ideje egy olyan lakáson dolgozunk, ahol minden el lesz rejtve (csapok, wc kefe, stb.), így jól jött ez a modernlakás konnektor, amit a felső szekrényekbe fogunk integrálni, ahol épp szükség van rájuk.

A hobis-nál egyszerűen csak nagyon bejöttek a bohókás lámpák, bár emiatt az alattuk levő irodabútorokra igazából nem koncentráltam eléggé, pedig jók.

A Philipovszky és Gödrösnél az intarziás fakeretes kép fogott meg igazán. Biztos, mert most a egy faimádó otthonát is csinosítgatjuk, ami természetesen nem ilyen stílusú, de a fáról mindig Ő jut eszembe.

A Mészáros és Társa sok gyönyörű anyagot forgalmaz. Neten sokszor láttam már, most élőben is. Azért egyszer remélem személyesen is eljutok hozzájuk.

Időnként az ember belebotlott egy édességes, hurka-kolbászos, bundás, zoknis, síruhás, dartsos standba is, de itt a kristályos pultnál szívesen leragadtam volna, ha nem egy pasival mentem volna a kiállításra.

A mobilan kínálata pár nap múlva már sok-sok szekrényre varázsolható képpel fog gazdagodni. Sőt, egyedi képeket is lehet majd rendelni!

A Retina törekvése mindenképpen dicséretes, de a név és a stand is jó volt.

Gianni lenyűgöző volt, mint mindig.

Viszont komolyan elgondolkodtam, hogy a távol keleten vajon milyen design oktatás folyhat, mert gyakorlatilag az összes kínai stand így nézett ki, mint ezek itt. Záróképnek kicsit durva, tudom, de hát ettől nemzetközi a kiállítás, nemde?
Legközelebbi postomban ruhaipari vonatkozású standokat mutatok be. Azokat mindenképpen érdemes lesz megnézni, még a szakmabelieknek is!

Hinnétek, hogy ennek a kis helyes lámpának az összetevőit 100%-ban egy konténerből bugázta ki a tervező? Szinte hihetetlen a történet, tudván, hogy LED-del világít és a talapzatán is látható egy csinos kis "X" is, de ha igaz, akkor remek érzékkel guberálták össze a hozzávalókat. Bár a lámpa formáját tekintve emlékeztethet kissé más design asztali lámpákra, de azt gondolom, hogy a törekvés, hogy szemétből készüljön valami szép, új és használható lakberendezési tárgy, mindenképpen dicséretes.

Forrás

A Tham & Videgard Arkitekter munkáját szeretném ma megmutatni nektek, mégpedig azért, mert nemcsak ez a ház rendelkezik zord külsővel ma, hanem az időjárás is.
Szeretem a zord házakat egyébként. Van valami bája a sötét házaknak. Tudom, ez elég ambivalens módon hangzott, de számomra sokszor sokkal tájba illőbb egy sötét ház, mint egy fehéren vakító. Természetesen éjjel mindenképpen igaz ez az észrevétel, de sok esetben nappal is. Főleg olyankor, amikor egy házat magas fák, dús növényzet, esetleg erdős dombok, hegyek vesznek körül.

A "K house" egyébként 2004-ben épült, de akár napjainkban is születhetett volna. Nincs semmi szégyellni valója sem formáját, sem elrendezését, sem épületszerkezeti elemeit tekintve. Nekem nagyon tetszik és akit hozzám hasonlóan bővebben érdekel az épület, a forrásban hosszan olvashat róla még.

Forrás

Carla Tolomeo minden bizonnyal egy nagyon tehetséges dizájner és remekül illik termékkínálata a napokban mindent elborító Glamour napok rendezvényeihez, nem véletlen tehát, hogy ma tőle válogattam pár ülőalkalmatosságot. Viszont az sem véletlen szerintem, hogy egyes darabjaiért teljesen odavagyok, másoktól teljesen kivagyok, bizonyos termékeiről pedig egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy egyáltalán tetszik-e avagy sem. Általában a tervezőknél ahhoz van szokva az ember, hogy egy bizonyos szintet mindig hoz és időnként annál még jobbat is tud produkálni, ha szerencséje van és elegendő pénz is a rendelkezésre állt. Ezek a tárgyak azonban szerintem elég vegyesre sikeredtek, bár ez nem jelenti azt, hogy ne tetszhetne valakinek mindegyik, de szerintem mind formavilágát, mind szín-és anyaghasználatát tekintve nem egyformák kiforrottak Carla remekei. Némelyik darab tiszta 80-as vagy 90-es évek, de olyan is akad, amelyik szerintem még 2073-ban is örök darabnak lesz kikiáltva.

Carla Tolomeo személyesen magasított puffjai társaságában.
Ezeket például nem tudom elképzelni, hogy betervezzem valakinek.

Ezt a rózsát viszont minden körülmények között.

Ezen még gondolkodom.

Ez még glamournak is harsány.

Ez a lóhere tulajdonképpen tetszik. Nem csoda, hogy a Sicis mozaikgyártó cég “reklámarca”.

Ez nekem nem jön be, de ismerek olyat, akinek tetszene.

Ez nagyon nem jön be.

Maga a fotó gyönyörű, de a székről még nem tudtam eldönteni, hogy biztosan tetszik-e...

És így néznek ki ezek a székek, fotelek, kanapék enteriőrrel körül véve.

Így már jobban el tudom fogadni a holdas csodákat, de még mindig inkább a színeik és nem a formaviláguk miatt.

Ezeket csodásnak tartom, de hogy férfi üldögél rajtuk, azt nem tartom életszerűnek.

Ugyancsak Sicis mozaikkal burkolt vázszerkezet.

Bizonyos körülmények között már ezt a modellt is el tudom viselni.

Ha egy szép nő ül ezekben a kezekben, akkor tulajdonképpen nem is rosszak.

Bár ez a lepke kővel mosott farmer hatását kelti, ami éppenséggel nem egy exkluzív anyag, nekem valamiért mégis tetszik.

Ebből a szögből is tetszik.

És végül egy kép, ahol nem enteriőrbe vannak beállítva, hanem egyenesen enteriőrben kiállítva láthatóak.

Ha valaki olvassa közületek a dekoodert, ismerős lehet számára a most bemutatásra kerülő kabala. Annak idején a kabalapályázatra érkezett be hozzánk a terv és hogy a döntőbe jutott 3 versenyző méltó küzdelemben vehessen részt, ezért én a győztes horgolt manó mellé elkészítettem a "csomózottlábú" és a "sün vagy micsoda" nevű versenyzőinket is.  A versenyt végül az amigurumi manó, dekoody nyerte meg a mamakka színeiben, de ne féljetek, a másik két kabala sem öltött testet hiába. Remekül hasznosítottam őket az otthonomban. Aki jövő hétfőig kitalálja, mire használjuk itthon, az választhat a 2 nem nyertes kabala közül egyet és a kedvenc színeiben elkészítem neki!

Ha most nem nyersz, akkor se keseredj el, mert megmutatom, hogy tudsz csinálni saját csomózottlábú kabalát!

A tervet felnagyítottam a kívánt méretre, kinyomtattam és pausz papíron keresztül átrajzoltam, ügyelve arra, hogy mindenhol körben plusz egy centiméterrel (a varrásszélességgel) rendelkezzen minden kiszabásra kerülő alkatrész. Miután ezzel is elkészültem, kivágtam a pauszból az alkatrészeket. 1 fejet, 1 bal fület, 1 jobb fület, 1 bal szemet, 1 jobb szemet, 1 bal kezet, 1 jobb kezet, 1 törzset és 1 lábat (ez szimmetrikus, így nem pazaroltam a papírt még egy pontosan ugyanolyan alkatrészre). Kiszabtam egy fenék részt is, hogy a kabala leültethető legyen majd, de később úgy alakult, hogy ez az alkatrész kimaradt, hiszen a kabala többnyire úgyis lógni fog.

Az összes alkatrész egyben. Vigyázat, figyeljünk arra, hogy a párosan kiszabásra kerülő alkatrészeknél az anyagokat színükkel fordítsuk össze, így elkerülhetjük, hogy mindenből két bal legyen például!

Mikor a szabásmintával kész voltam, összegyűjtöttem a dekooder színeihez passzoló anyagmaradékokat itthon. A jobb oldali anyag egy rugalmas ragasztóbevonatos textília (vetex), amit méteráru boltokban lehet beszerezni. Apró rugalmas textil figuráknál, amik a későbbiekben nagy igénybevételnek lesznek kitéve, érdemes minden alkatrészt alapanyagból és vetexből is kiszabni, majd az összes színes alapanyagból kiszabott alkatrész hátuljára felragasztjuk a vetexet a ragadós felével az alapanyag felé fordítva. A vasalódeszkára érdemes lepedőt teríteni, hogy a vetexből kiolvadó ragasztó ne piszkolja össze a vasalódeszka huzatát. Az alapanyagra miután ráfektettük a vetexet, szintén érdemes egy újabb lepedőt teríteni felülre, így a vasalón talpa sem lesz ragasztós és a maximum hőfokon, gőzzel  megküldve, majd kiszárítva a beragasztás is hatékonyabb.

Sajnos annyira elmerültem a munkában, hogy a kiszabás és bevetexezés fázisát nem fotóztam le, de higgyétek el, hogy megtörtént. Kiszabtam és bevetexeztem 2 fejet, 2 bal fület, 2 jobb fület, 2 bal kezet, két jobb kezet, 4 lábat, 2 testet, 1 bal szemet és 1 jobb szemet (meg 1 fenék részt, amit később nem hasznosítottam).

Majd varrógépes boltban kapható speciális fehér jelölő ceruzával átrajzoltam a kabala szemének és szájának helyét. Ezt a ceruzát a vasaló gőzével vagy a ceruza végén található kis kefével viszonylag könnyedén el lehet tüntetni.

Kiszabtam a szemeket is, rajta a lyukakkal, melyeket a kis méretű, hegyes szabászollóval vágtam ki.

Aki bizonytalan kissé, használjon gombostűt a szemek rögzítéséhez, nehogy lemásszanak a kijelölt helyről. A felvarráshoz 1-es, 2-es öltésnagyságot javaslok, mert aprócska az alkatrész és sokat kell fordulni a gép alatt.

A szájat hímzőfonallal varrtam meg hímzőöltésekkel. A fülecskéket párosával összeillesztettem színoldalukkal egymás felé fordítva és az egy cm-es varrásszélességet tartva, szépen, apró öltésekkel kanyarodva összevarrtam őket. Ezután egy viszonylag nagy lyukú, de vékony tűbe hímzőfonalat fűztem, beleöltöttem 2x a varrásszélességbe a fülek legbelső zugánál és a tűt az anyagon, az ölések között áttolva húzni kezdtem a cérnát, így szép lassan átfordultak a fülecskék.

A füleket felvarrtam a jelölések közé. Érdemes hegyes ollóval picit becsíni az anyagot a jelöléseknél, így biztos, hogy minden a helyére kerül.

Miután felvarrtuk a két fülecskét, ne ijedjünk meg, hogy befelé állnak. Ha kifordítjuk majd a fejet, minden a helyére kerül.

Ezután ráfektettem a fej hátsó részét az elsőre és körbevarrtam a két alkatrészt 1 cm-es varrásszélességgel, apró öltésekkel. Ekkor még csak találomra hagytam egy lyukat ott, ahol a nyak hozzá fog csatlakozni. Amint a test is elkészül, már lehet milliméterre pontosan elkészíteni a nyílást a testnek.

Ezután érdemes 4-5 mm-esre visszavágni a varrásszélt és helyenként esetleg be is csipkedni, hogy minél szebben forduljon majd át a fej. Aki türelmes, az egyik fejrészt 4,  másikat 5 mm-esre vágja vissza, így nem egy helyen fognak átütni a varrásszélességek, finomabb lesz a végeredmény.

Próbaképpen kitömtem a fejet, csak hogy mulassak egy jót, de a testtel való összeállításig erre még nem lesz szükség.

Ezután következett a többi testrész összeállítása az előzőekben leírt módon. A lábakat is a füleknél leírt módon állítsuk össze, vágjuk vissza és fordítsuk ki.

Egy kifordított láb.

Két láb és egy fej. Csináltam egy lábasfejűt szegény kabalából, de csak a hecc kedvéért.

A két láb természetesen a törzsrész aljára kerül. Itt is tegyünk előtte jelölőcsípéseket a törzs alsó részére a lábaknak és oldalára a kezeknek.

Ez nem még két fül, hanem két kéz, kifordítás előtt, összevarrás és varrásszélesség visszavágás után.

Az egyik kezecske már i is van fordítva.

Ha mindkettőt kifordítottuk és rávarrtuk a törzsrészre, akkor gombostűzzük rá a másik törzsrészt is és varrjuk össze a kettőt, felül a nyakrészt szabadon hagyva az átfordításhoz.

Fordítsuk ki a kabalát.

Tömjük ki a testet és próbáljuk oda a fejecskét. Ha úgy érezzük, hogy klassz lesz a végeredmény, akkor most már ne adjuk fel, mert percek kérdése és kész lesz a kabala.

Összevarrtam a nyakrészt, miután a testet kitömtem poliészter vattával.

Miután lemértem a nyakrész pontos méretét, a fejen nagyobb nyílást hagytam, de a nyílás széleit alaposan elerősítettem oda-vissza varrásokkal. Ez egyébként minden egyes varrás elejére és végére értendő. Legalább egy oda-vissza varrás szükséges ahhoz, hogy később ne bomoljanak ki a varrásaink. A fejen a nyakrész mellett még egy kb. 4 cm-es plusz nyílásra is szükség volt, hiszen ezen keresztül fogjuk átfordítani a testet, amit most kénytelenek leszünk begyömöszölni a kabala fejrészébe.

A kabalát sikeresen átforgattam a fején keresztül. Ezután visszatömtem a fejébe a vattát.

A nyílást anyaghoz passzoló cérnával, apró kézi öltésekkel, dupla szállal bevarrtam, a varrás végén jól elerősítettem.
És ezzel tulajdonképpen el is készült a kabala. Itt-ott rá lehet nyomni egy pici gőzt, de nem szabad nagyon kilapítani a varrásokat, jobban mutatnak a szépen gömbölyödő szélek.

Miután elkészült a kabala, megcsomóztam a lábát és megnéztem, hogyan mutatna, mint kerti dísz. Sajnos  kabala a versenyt nem nyerte meg, de mint említettem, remekül hasznosítottuk itthon, a házban, mivel nem időjárásálló, így nem maradhatott kerti dísz.

És most jön a játék rész!

Aki kommentel ide vagy a facebookra, jól megtippeli, hogy most mi a funkciója "csomózottlábúnak" és a hna design lájkolói között kiszúrom a nevét, annak varrok egy saját kabalát az ő kedvenc színeiben. Persze csak ha szeretné! :-)

Aki megosztja a bejegyzést, dupla esélyekkel indul, 2x teszem a nevét a kalapba!

Szolgálati közlemény:
a nyereményjáték nyertese Kelemen Nóra, aki a tegnap elkészült kabalával lett gazdagabb. Köszönjük a játékot Nóra és sok örömöt kívánunk a kis személyre szabott csomózottlábúhoz! :-)

Hétvégén szokás szerint szüleimnél tettem látogatást gyermekeimmel. Az utolsó meleg szeptemberi hétvégén elmentünk a város legszebb és legnevezetesebb helyére, a Brunszvik-Kastélyba, annak parkjába és Óvodamúzeumába. Rengeteg fotót készítettem ezen a szép, meleg őszi napon. A legszebbeket megmutatom Nektek és egy kis történelmi részt is bemásoltam a város honlapjáról. Remélem kedvet kaptok Ti is egy kiránduláshoz ide, a Budapesttől 30 km-re található kisváros parkjába! Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a színes falevelekkel tarkított park ősszel legalább olyan csodálatos, mint nyáron, télen és tavasszal.

"Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki. Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta. A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.
A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.
Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont." (Forrás)

A híd pillanatnyilag felújítás alatt van, így az idézetben említett szigetre - ahol nyaranta hangversenyeket szoktak tartani - nem lehetett átmenni.

"Az Óvodamúzeum bepillantást enged a látogatóknak 1828-tól a magyar kisdedóvás történetébe. Tárgyai, könyvei, fotói, dokumentumai és játékai elénk tárják a régmúlt, s a közelebbi múlt óvodáinak életét." (Forrás)

"Az Óvodatörténeti Múzeum kiállítása több mint 10 éve látogatható a martonvásári kastélypark árnyas gesztenyefái között megbúvó épületben. A múzeum 1990-ben kapott működési engedélyt Nyíregyházán. A múzeum alapítója, vezetője és egyszemélyes mindenese Harcsa Tiborné nyugalmazott óvodavezető már előtte, éveken keresztül gyűjtötte és mentette a magyar óvodatörténet emlékeit.

Mivel a gyűjtemény sorsa a nyírségi megyeszékhelyen ellehetetlenedett, az alapítója a magyar kisdedóvás "szülőanyjának" Brunszvik Teréznek oly kedves településére, Martonvásárra költöztette a múzeumot. Méltóbb helyre nem is kerülhetett volna. Brunszvik Teréz kultusza a településen másfél évszázada nem szűnik lángolni. Az itt lakók és az intézmények őszinte és mély tisztelettel ápolják a grófnő emlékét. Nem véletlen, hogy 1962-ben a martonvásári óvodában nyitották meg az ország első állandónak tervezett, de feledésbe merült óvodatörténeti kiállítását.

Szerencsés volt ez a helyválasztás azért is, mert így a múzeum egy olyan természeti értékekkel fűszerezett kultúrtörténeti, turisztikai látványosság része lett, melyet évente több százezren keresnek fel. Az egykori Brunszvik kastély, benne a Beethoven emlékmúzeummal, a kastélypark, mely hazánk leghitelesebb angolkertje. Martonvásár a magyar óvodatörténet legkiemelkedőbb emlékhelyévé vált, ahová hazánk óvónői és az óvodatörténet iránt érdeklődők népes tábora zarándokol el. Ezrével térnek be a kastélyparki séta nyomán a volt/mostani/vagy leendő óvodások és olyanok, akik sose jártak óvodába. Nem csak nosztalgikus emlékek idéződnek fel itt a látogatókban, hanem arra is rádöbben, hogy az óvoda, mint intézmény milyen jelentős művelődési, társadalmi és nemzetgazdasági szerepet képvisel.

A megnyitás óta 12-15000 látogató keresi fel évente a múzeumot. A kiállítás Brunszvik Teréz 1828-ban Budán megnyitott első magyar és egyben első közép-európai kisdedóvodájától az 1950-60-as évek napközi-otthonos óvodájáig mutatja be a magyar óvodaügyet, végigkövethetjük a főbb pedagógiai irányzatokat, korabeli tárgyakon, dokumentumokon, és persze a gyermeklét legfontosabb eszközein, a játékokon keresztül, enteriőrökkel színesítve. Mint minden múzeumban, itt is, a kiállítás csak a jéghegy csúcsa. Az adattár és a fotótár, valamint az 5 000 kötetes szakkönyvtár nélkülözhetetlen segítsége az óvodatörténet iránt érdeklődőknek. A múzeum fenntartója Martonvásár Város Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete." (Forrás)

Brunszvik-kastély:

Állandó kiállítás:

Beethoven Emlékmúzeum.

Látogatható: nyáron keddtől vasárnapig 10-12 és 14-18 óra között, téli időszakban keddtől vasárnapig 10-12 és 14-16 között.
A park nyitva minden nap 8 órától 18 óráig.

Rendezvények:

- A Nemzeti Filharmonikusok Beethoven estjei - júliusban 3 alkalommal kerülnek megrendezésre.

A koncertekkel kapcsolatos információ:

Nemzeti Filharmonikusok
Telefon: 36 1  411-6651
e-mail: info@filharmonikusok.hu www.filharmonikusok.hu ,valamint Martonvásári Nyári Kulturális Egyesület: Tel.: 22/460-233.

Óvodamúzeum:

2462 Martonvásár, Brunszvik utca 2.
Te.: 22/569-518
e-mail: ovodamuzeum.martonvasar@museum.hu

Állandó kiállítások:

- magyar óvodatörténet 1828-1960-as évek,
- korabeli tárgyak,
- dokumentumok,
- játékok,
- magyar óvónőképzés története.

Látogatható: május 1-től szeptember 30-ig hétfő kivételével minden nap 10 - 14 óráig, szombat-vasárnap 11 - 17 óráig. Október 1-től április 30-ig kedden, pénteken 10-14 óráig, vasárnap 11-15 óráig.

Mindig örömmel állok neki a lila felkéréseknek, így ez nem volt másként a most bemutatásra kerülő lila hálószobánál sem.
Sokan hihetik, akik a blogomat ismerik, hogy a lila a kedvenc színem, de ez nem így van. A kedvenc színem a tarka.
Visszatérve a lilára, elmondhatjuk róla, hogy kevés olyan szín van, amely ennyire varázslatos, misztikus, mély és különleges. Számtalan árnyalata van, amely izgatja szervezetünket, és akadnak olyanok is, melyek éppen hogy nyugtatják. A most bemutatásra kerülő lila hálószobába a sejtelmes, izgalmas és varázslatos árnyalatát álmodtuk meg a lakókkal, akik nem kis örömmel szoktak nyugovóra térni ide, amit nem csodálok, hiszen én is ezt tenném, ha itthon legális lenne ez a szín.
A terv már ismerős lehet azoknak, akik átnézték a portfóliónkban a referencia menüpontot. Érdemes átkattintani megnézni, hogy hogyan alakult ki a végleges állapot a tervekhez képest Anita jó ízlésének köszönhetően és hozzá értő keze nyomán. Mivel a fal egy igen mély, bársonyos árnyalatot kapott, így a fekete színt redukálni kellett, ennek köszönhetően a fekete világítótestek helyett kristályok kerültek mindenhova, az ágy végébe lóca költözött és a családi képek összezsugorodtak és a komódon pihennek, de mindezektől eltekintve egészen hasonlóak a végleges állapotot tükröző képek, amik főként Anitának köszönhetőek és a tervek, amiket pedig mi készítettünk a házaspárnak.

A cél az volt, hogy a vályogház minden szépségét és értékét megmentsük és lehetőség szerint az eklektikus stílusban megálmodott enteriőrben helyet kapjanak antik tárgyak, régi vagy régies bútordarabok a modern hangulatú berendezési tárgyak között.

Az ablak alatti kis ülőfülkéket a háziasszony álmodta meg, nem kis örömünkre, hiszen ez a hálószobáknak a legkedvesebb tulajdonságaihoz járul hozzá, úgy mint meghittség és kuckósság.

A kép jobb oldalán lévő ajtó egy szép és tágas gardróbba vezet.

A falon látható tojás alakokból összeálló tükör kihagyhatatlan volt.

Az ágy mögötti tapéta annyira csodás élőben, hogy kár lett volna csak az ágy és éjjeliszekrények mögé tenni. Pompázatosan mutat a teljes falon.

A sminkasztal a különleges székkel az egyik legszebb része a szobának. Nyilvánvalóan ez a gyönyörű virágnak is köszönhető.

Egy hangulatkép a szépséges növénnyel a központban.

Háttérben a képkeretet imitáló fali polcocska.

Az álomszép csipketapéta és az ágy találkozása. A csipke a párnákon a tapéta mintájának köszönhetően adta magát, sőt a szoba többi részén is megjelenik.

Díszpárnák.

Csipketapétához csipketerítő.

Hangulatkép háttérben a pipereasztallal.

Hangulatkép előtérben az éjjeliszekrény húzókájával.

Lány óra a lány oldalon.

Fiú óra a fiú oldalon.

Díszdobozok az ékszereknek.

A fali polcocska pár kedves emlékkel és tárggyal.

Kalaptartó doboz a Vateráról.

Még szebb kalaptartó doboz a Vateráról.

Családi emlékek, apró, színben harmonizáló ékszerek.

Az állólámpa közelről. Érdekessége a világítótesteknek, hogy bár úgy tűnik egy családból származnak, az igazság az, hogy mind különböző cégek termékei.

A ház urának lila kedvence. Ha tehette volna a sokkal nagyobbat veszi meg, de azért így is látványelemnek mondható ez a kis jószág. (Nem mellesleg nekem a kedvenc képem.)

Hátulról is nagyon bájos a kis háziállat.

A legérdekesebb része a falszínnek, hogy a gazdag pigmenteknek köszönhetően nagyon különlegesen veti a fényt, így a szoba, mint most majd láthatjuk, egészen más (lilásbordó) árnyalatúvá válik amint fényt gyújtunk, ezáltal sokkal melegebb a hatása.

Sajnos a holker díszléc hangulatvilágításának távirányítója elkeveredett, így nem tudtuk felkapcsolni a fotózásra. Később remélem tudom majd pótolni.

A Tiffany tolóajtó egyedileg készült ólomüvegből.

A lánysarok hangulatfényben.

Díszpárnák háttérben az éjjeli lámpával.

Lepkék hangulatfényben.

Kristályok hangulatfényben.

A szépséges kalapdoboz hangulatfényben.

Szobarészlet a tükörben.

És végül egy nagyon különleges fotó. Szobarészlet a tükrökben hangulatfényben.

Köszönet a ház lakóinak a megbízásért és külön köszönet a ház asszonyának, akit annyira fellelkesített a közös munka, hogy elkezdett lakberendező iskolába járni! Sok szép rajzot és kitartást kívánunk hozzá! :-)

Véget ért Őszi Építészeti Cuvée című minisorozatunk. Reméljük tetszett és sikerült némi betekintést adni az építészet sokrétű és változatos világába. A bemutatott házak alapján azt hiszem nyugodtan elmondhatjuk, hogy ugyanazokból az alkotóelemekből, alapanyagokból a jó és kreatív építészek különleges minőséget tudnak létrehozni.

Csakúgy, mint a jó borászok a szőlőből. A titok az odafigyelés, a szakma szeretete, a technológia legutolsó részletig alapos ismerete és az elhivatottság.

Ahogy ígértük, kedves kommentelőink egyike személyesen is megtapasztalhatja ihletőim, a villányi borvidék fehér (Siklós) és vörös (Villány) borainak harmóniáját.

Vörös és Fehér

A páros bort Kristóf nyerte, aki egyik legkitartóbb olvasónk volt. A kiválasztott borokat a Sauska pincészet kínálatából választottam.

A fehérbor a 2009-es évjáratból származó siklósi Chardonnay.

"Halványsárga szín zöldes reflexek. Friss, gyümölcsös, leheletnyi fával. Közepes test, szép, hosszú savak, pici édes felhanggal. Tüzes-fűszeres siklósi fehér, kézzel válogatva, fahordóban és acéltartályban érlelve." (Bortársaság)

A vörösbor a 2010-es évjáratból származó villányi Cuvée.

"Két cabernet és merlot. Lilás szín, tiszta, friss illat és íz. Két hét tartályban, körfejtve, majd harmadtöltésű fában öt hónapra pihentetve - leheletnyi gazdagító fával. Kedvesen élénk, életteli. Ennél rosszabb soha ne legyen, hamar el lehet tüntetni." (Bortársaság)

Másik kedves kommentelőnk, Shiver különdíjat kap, hiszen annyira sikerült ráhangolódnia sorozatunkra, hogy még a bemutatandó házakat is meg tudta tippelni! :)

Ajándéka egy 2007-es Weninger & Gere Cuvée Phoenix.

"92 óta minden évben elkészül a kékfrankos alapra épített cuvée. Sosem egy standard recept alapján készül, a stílus a meghatározó. 2008-ban például a kékfrankos és cabernet sauvignon mellé pinot noirt házasított a borász. Fajtánként külön-külön, acélban erjedt 14 napig majd fajtánként és dűlőnként szelektálva nagyhordóban érett több mint egy évig, mielőtt házasításra került." (Bortársaság)

Kristófnak és Shivernek és többi kommentelőnknek  is nagyon köszönjük a hozzászólásokat, lájkokat, megosztásokat. Jó érzés volt ez az aktivitás!

Ahogy már ígértem, lesz még hasonló sorozatunk, legközelebb talán a borászatokról! Nyerteseinknek gratulálunk és kellemes borozgatást kívánunk!  :)